Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 19. (Budapest, 1986)

Kovács Léna: Ny. Ny. Jevreinov munkássága /1879-1953/ - pályakép

Á forradalom utáni első évben több, a tömegek életét teatralizáló eseményre került sor. Egyrészt maga a történelem szolgált például, hogy az emberi élet önmagában véve drámai lehet, s sok tekintetben elmosta a szinház és az élet közötti határvonalat. Másrészt a proletariátus vezetői világosan látták, hogy a szinház erőteljes eszköz a tömegek befolyásolására. A forradalom előtti évek szinháza nem tudott megfelelni ennek a feladatnak. Olyan új szinházra volt szükség, amely az egyszerű emberek nyelvén, látványosan és grandiózusán képes a tömegek forradalmasítására. A forradalom utáni legkorábbi tömegelőadások leggyakrabban történelmi témájú megmozdulásokat, felkeléseket jelenítettek meg, például XVII-XVTII. századi paraszthősöket, Pugacsovot és Sztyepan Razint. Ezek az előadások szabad ég alatt folytak, egyszerű forgatókönyvek alapján, s lazán egymáshoz kapcsolódó improvizált akciókból álltak. Munkások, parasztok, katonák és szinházi emberek játszottak együtt, s az utcán a forgalmat megállitva agitálták az embereket a közös részvételre. A tömegszinház /népszínház/ esztétikáját R. Rolland dolgozta ki, s az előadások rendezői ezekre az elvekre támaszkodtak a számukra kevéssé ismert forma adaptálásában. Lényegében minden alapvető elvet átvettek: a történelmi teamtikát, az egyszerűség, érthetőség és gigantikus expresszivitás eszméjét, a freskójelleget és a kórust, a világítás jelentőségét. 1920. okt. 30-án megjelent Jevreinov cikke A művészet éle te c. lapban a Téli Palota Ostroma tervezett előadásáról. Ez az akció egy trilógia harmadik részének készült, s 10 ember kollektiv munkáját egyesítette, akiket Jevreinov fogott öszsze. A cikk vázolja, hogy az előadás egyidejűleg három helyszínen zajlik majd, amelyek közül kettő jelképes színházi, egy pedig autentikusan történelmi. A Téli Palota oldalához tapadó Pehér Emelvényen a cselekmény a komikum, a Vörös Emelvényen a heroikus dráma szemszögéből jelenik meg. A harmadik szinen a csatajelenetek zajlanak. A Vörös és Pehér emelvényt egy hid köti Össze, amely szintén drámai események színhelye lesz. A hallgatóság figyelme a világítás segítségével terelődik át egyik