Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Neumayer Katalin: A Pesti Magyar Szinház megnyitása utáni évtized /1837-1847/ szinpadi nyelvének akusztikus stilusa

góriájába tartozik. Hangzása függ tehát a kötött szövegtől és az azt elmondó szinész egyéni adottságaitól. Az irott szövegnek meghatározó szerepe van az akusztikus stilus kialakításában. Ezt a megállapítást több nyelvészeti kisérlet igazolja./**' A reproduktiv stiluskategóriába tartozó szinpadi beszéd pedig kötött, irott szöveget szólaltat meg. Régebbi korok akusztikus stílusjegyeinek vizsgálatakor tehát figyelembe kell vennünk az adott kor szövegstilisztikai jellemzőit és a rendelkezésünkre álló irott források, kritikák, rendező- vagy súgópéldányok, korabeli beszédtechnikára oktató tankönyvek - ha vannak ilyenek - segítségével kell rekonstruálnunk és a nyelvtudomány terminológiája szerint kell leirnunk, hogy a szöveg által "diktált" előadásmód, dallam, hogyan realizálódott a színpadon. A munka során a legtöbb nehézséget az okozza, hogy az emiitett irott források természetszerűleg nem a nyelvtudomány nyelvén Íródtak és nem a ma meghatározott szempontok szerint irták le, bírálták vagy dicsérték az előadást. Igy megállapításaik csak részben használhatók fel, illetve kritikával kezelendők. A másik nehézség az, hogy bármennyire is az irott szöveg a meghatározó, a szinész egyéni interpretációja egy-egy adott szöveg esetében is többféle lehet. Ezt több mai hangfelvétel igazolja. Egy ilyesfajta - hangfelvételt kényszerűen nélkülöző - tanulmány során azonban az egyéni felfogásbeli különbségeket, kisebb-nagyobb varázslatokat már soha nem tudjuk felidézni. A múlt század nagy színészeinek - Egressynek, Megyerinek, Laborfalvy Rózának - a hangja örökre elnémult már. Amit tehetünk, pusztán annyi, hogy néhány általános jellemzőt próbálunk felvázolni. A munka során kitérünk a romantikus szövegek néhány stilisztikai jellemzőjére, a korabeli kritikák és Egressy tanulmánya alapján vázoljuk az adott időszak beszédstílusának néhány jellemzőjét, s végül megkíséreljük mindezeknek a nyelvtudomány terminológiája szerinti megfogalmazását.