Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Fried István: Kazinczy Ferenc elfelejtett vígjátéka
A Magyar Tudós Társaság megbízásából "szedte Össze" Kazinczy Perenc életmüvének javát "Bajza és Schedel", Bajza József és Toldy Perenc, Kazinczy utolsó nagy polémiájának nem egészen méltányos résztvevó'i, s az "Eredeti Munka"-k első kötetének 269-290. lapján A z atlaczpapucs c. vígjátékot /1/ adták közre. Ez a vigjáték elkerülte a Kazinczy-kutatók figyelmét, talán azért is, mert Kazinczy monográfusai általában az első könyvig jutottak el, meg talán azért is, mert az 1828-31» közötti időszak búvárai inkább az akadémiai munkálatok és a polémiák részleteibe merültek el, s mintegy lemondtak a müvek vizsgálatáról. Már Kölcsey emlékbeszéde,/ 2 / • /3/ majd Petőfi Sándor költeménye, ^ a továbbiakban Ady Endre újságcikke^/ az alkotó Kazinczyról a nyelv- és izlésújitó, müveivel is magatartást fogalmazó-kialakitó Kazinczyra helyezte át a hangsúlyt. Már Kazinczy életében megkezdődött a folyamat, amely Kazinczyban "intézményt" látott és kevéssé művészt, szervezőt és újitót és kevéssé költő-fcrditót. Később érdeklődésében, Ítéleteiben hol egy konstruált "mélyebb" magyarsággal szemben formálódó felszinesebb-tetszetősebb felfogást véltek felfedezni, hol - éppen ellenkezőleg - egy tehetetlenségi nyomatékával súlyosan jelen lévő feudális örök seg hordozóját, szemben a mozgékonyabb és korszerűbb /nemzetpolitikai? közgazdasági?/ gondolkodással. ?/ S mert a müvek stilusújitásairól, a fordítások válogatási szempontjairól, néhány esetben az Ízlésről és a müforrnálás ról megfeledkezve inkább eszmei-ideológiai tényezőkről esett szó, ezért aztán a viszonylag egységesnek mondható Kazinczyéletmünek csak bizonyos darabjai, nem mindig a legfontosabbnak tetsző alkotásai váltak az elemzés tárgyaivá, és egyáltalában: a Kazinczy-müvek helyett a jól-rosszul körvonalazott Kazinczy-magatartás /egyes irók, egyes müvek iránt érzett rokon- és ellenszenv/ többnyire indulatoktól és elfogultságoktól fűtött "dokumentálása" vezette a Kazinczyról értekezők tollát. Hatalmas kivételképpen említhetjük Szauder József Kazinczy-tanulmányait, ^ amelyek példát adtak arra, hogy az izlésváltás, a magatartás, a műfaji keresés, az életrajz,
