Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái

K O L t E M È ri Y 1 K, f ft 0 8 Á V 1 K. szívnek még inkább hízelkedik, mert az azt mutatja, hogy szerettetünk. És melly édes az aztán, mikor a

1 kételkejdés teljes bizakodássá, meleg barátsággá változik. Én Bzerencsésb feleséget, mint vagyok, nem ismerek. ERKSKTI. Asszonyom, a

1 mit mondasz, olly szép, mint ha könyvekből olvasnád. Ne vedd balul, ha titkaid közé tolakodom : mondd meg nekem : hol szedted te a* léleknek ezt az erejét ? Ez ritka asszony' érzése. WxirxHvz. Szüléim' példájokból, tekintetes praefectus úr, és egy asszonyság mellett, ki engem nyolczadik esztendőm óta szolgalatjában tartott. Elnézvén a' sok házasságot az emberek közt, 's* látván azt a' sok szerencsétlent, de azt a' kevés igen szerencsést is, és hogy, őket hol a' történet, hol önmagok tevék szerenesésekké vagy szerencsétlenekké, elhitettem magammal, hogy szerencsés csak az lehet, a' ki magát a' maga környülményeibe belé tudja szőni, 's a' helyett hogy sorsát el nem érhető kívánságaival ingerlené , ott keres örömet a' -hol találja. Meglehet, hogy ez a' gondolkozás talán zavart, 's magam is úgy látom, hogy nem egészen jól függ együvé, de azért még is igaz j akármint forgassam, a* dolog nincs különben. EktKjLVYi, magában. Mennyi erő ! és ki kereste volna ext benne! — De hátha ez csak eltanult leczkécske, hogy veié pilloghassunk, hogy vele legyeket foghassunk. Nincs-e rá példám ? Az a' mqg az a' így kezdé mindenik, 's hol végzetté ! — fennszóval Szóljunk férjedről, asszonyom, ha tetszik. Ember nincs gyengeség nélkül j mi gyengeség van ő benne ?