Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Tóth Agnes: Bánffy Miklós drámái
vetéléseket teremtettek kül- és belpolitikai téren egyaránt, S az energiák egyre nőttek, mivel az irredentizmus törekvéseit a Kisantant gyűrűje is segített kordában tartani, A fajmagyarság eszméje most már szervezeteket is teremtett magának, és a konszolidáció nem szüntette meg mindezt, csak szalonképessé tette Magyarországot a Népszövetség és a világ előtt. Azért érintettük bővebben mindezt, mert a drámát 1921. március 18-án újból bemutatták - ezúttal azonban már a Nemzeti Szinházban. Tizenkét előadást ért meg - ugyanannyit, mint 1912-ben. A Magyar Szinpad híradása szerint eredetileg Hevesi Sándorra bízták a rendezést, de hosszabb ideig tartó betegeskedése miatt a darabot Ódry Árpád vette át/ 42 ' A főbb szerepeket Kürthy József mellett Sz, Várady Aranka /Mikolt/, Ódry Árpád /Berik/, Horváth Jenő /Euthymos/, Szőke Lajos /Zerkon/, Nagy Ibolya /Eiréné/, Bartos Gyula /Kurkut/, Forgách Rózsi /Idegen asszony/, Sugár Károly /Hilárion/, Gabányi László /Demetrios/ játszották. Itt persze már más a helyzet a szinészek szerepformálásával, mint a Magyar Szinház szinészei esetében. A kritikák ki is emelik, hogy a darab végre méltó helyére került a Nemzeti Szinház előadása által, A megváltozott viszonyokkal összefüggésben a "Nemzeti Újság" kritikusa megjegyzi, hogy a darab nem volt eléggé kiélezve a "turáni vér tragédiájá"-ra, A hivatalos kormánylap tehát kevesellte az előadásban ennek a jellegnek a hangsúlyozását, 74J/ Ettől eltekintve általában kiemelik a dráma markáns szinmagyarságát, A "Magyarság" cimü napilap pedig a kritika ürügyén igy ir: "Darabok sorsa fölött elsősorban a nézőtér lelke dönt, s az, ebben a vigasztalanul idegen érzésű városban mégiscsak a Nemzeti Szinház padsoraiban érezhető legmagyarabbul... sohasem szomjaztuk még annyira e magyar színeket, a magyar ritmust, mint most,.."/ 44 / A darab fogadtatása terén tehát érezhetően felerősödött az az aktuális kívánalom, mely a nacionalista magyar jelleg hangsúlyozását tartotta fő erénynek, Szemben a mü általánosabb és tartósabb művészi jelleggel biró mondanivalójánál: az e-
