Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

Jonatás, a királyfi tudósit a küzdelemről. Ő már összebarátkozott Dáviddal. csökken /a haza nincs már veszélyben/ a király ellen fordul, már Dávidnak szurkolunk, Doeg elbeszéléséből megtudjuk: Sámuel királlyá kente föl Dávidot. A király sejti, hogy Dávid azonos a pásztorral. növekszik /Vajon azonos-e a pásztor és Dávid? Van ellenkirály./ ambivalens Hiradás a győzelemről. Csökken Ez a csúcsjelenet : itt /minden még minden jóra fordul- rendben hat, Saul veszteség nél- van/ kül megbékélhet a sorssal. Elégedett A király féltékenysége növekszik felébred Dávid népszerű- /Hogyan sége miatt. lép a király?/ kiváncsi, várakozó Saul megtudja, hogy Dávid és a pásztor azonos. Lányát nem adja neki, nyiltan ellenségének vallja. csökken /a király most már szemtől szembe áll ellen ségével./ kinos /megérti a királyt, de sajnál* ja az ese« tet./ A második felvonás vége