Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája

Fontos a vígjátéknak az a - ma már történelmi forrásnak szá­mító - rétege, amelyből kitűnik az üzem mechanizmusa, a benne dolgozók életmódja. A munkaidő nagyon hosszú, a munkatempó feszitett, a legények lazitásként néha rágyújtanak, de akit dohányzáson ér a mester - azt elbocsátja. Az Öregség és a munkaképtelenség nyomorral fenyeget. A legények és a gazda közötti ellentét patriarchális köntösbe burkolózik, de ezt a köntöst néha-néha fellebbenti a szerző. A Magyar fiúk Bécsben cimü vigjáték konfliktusos dráma, csakhogy a konfliktus itt nem a valós társadalmi erők egymás elleni küzdelmére épül. Ennek a drámának az a konfliktusa, hogy Steinmiller nem akarja Sándorhoz adni a lányát, mert ifjúkori barátja fiának igérte, aki természetesen azonos Sán­dorral, és ezt a közönség is tudja. A társadalmi kérdést ily­módon megkerülte Csepreghy. Sándor ugyan odamondogat gazdá­jának, mintha ő is éppúgy nélkülözné a jó polgári hátteret, mint társai. Ezekkel a dohogásokkal utal a szerző a való tár­sadalmi ellentmondásokra, de ezek a darab akciójában nem nyilvánulnak meg. A későbbi Csepreghyre is jellemző ez: min­den későbbi darabjában éppigy felvillantja, de megkerüli a társadalmilag valós konfliktust. Ezt nagyon tudatosan tette. Már ebben az első vígjátékában tisztában van vele, mire áhí­tozik a közönség. Ezt mondja Sándor: "...az élet csak úgy szép, ahogy azt a vígjátékokban látjuk. A darab kezdetén elő­kerül valahonnan egy szegény diák, vagy nem tudom miféle, e­lég az, hogy szegény, mint a templom egere; - rabja lesz egy pár kék szemnek, eped, sóhajt a kedves ablaka alatt, intriguai a papa vagy a néne, vagy tudja az iró ki ellen, két felvonáson át rikatja a közönséget, a harmadikban aztán kiderül, hogy álcázott nábob, vagy ha csakugyan szegény, meghal akkorra egy milliomos nagybácsi Amerikában és a bájos arának eszébe sem jut neheztelni imádójára; - a közönség szintén azzal a meg­/8/ jegyzéssel tér haza, hogy boldoggá lett." 7 ' Csepreghy min­ denáron boldoggá akarta tenni a közönséget. Ez sikerének tit­ka. Csepreghy humora közérthető. Megértése nem kivan külön­leges ismereteket, sem nagyivü képzettársításokat vagy kü­lönleges intelligenciát. Ez a humor a mindennapok tényeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom