Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Kincses Edit: Csepreghy Ferenc dramaturgiája
amelyet 1864-ben irt Bécsben, Ez a ránk maradt első alkotása igen fontos: ebből mérhető, mit vett át pályája kezdetén a klasszikus és a kortárs irodalombél. Erről a biztos pontról Ítélhető meg, milyen változásokat hozott életmüve, mit őrzött meg, milyen a fejlődés ive és iránya, A magyar szinpadon később karriert befutott darabot ma már nemigen ismerjük, ezért néhány mondatban összefoglaljuk a cselekményt, A történet Bécsben játszódik. Az öreg Háger kocsmájába két magyar fiú tér be: Sándor és Károly, A kocsmáros vidám és cserfes leánya, Kádi és Károly első látásra egymásba szeret, Sándor azzal a céllal érkezett, hogy elhelyezkedjék Steinmiller gyárában, és megismerkedjék annak lányával, Nettivei, Sándor és Netti atyja fiatalkori barátok, együtt vándoroltak mint céhlegények, és már akkor eligérték egymásnak születendő gyermekeiket. Sándor azt akarja, hogy Netti magáért szeresse és ne apai kényszerítésre legyen a felesége. Ezért Károly nevet és munkakönyvet cserél, igy helyezkedik el Steinmiller gyárában, A két férfihős kettős szerepet játszik, az egyiket már fölvázoltam, a másik: Sándor francia bárónak adja ki magát és Károly a komornyikja. Steinmilleréknél bérelnek szállást, Sándor közben udvarolgat Bettinek, és francia báró mivoltában remek bútort rendel, amelyet álruhás másik énje koszit, A névcsere "komoly" bonyodalmakat okoz, de félreértések tisztázódnak, és a szerelmesek egymáséi lesznek, s a két szülő is boldogan adja beleegyezését a fiatalok választásához. A történetből látjuk: szabvány vígjátékkal állunk szemben, szabvány félreértésekkel, cselekkel, konfliktusokkal, A vígjátéki sémához hozzátartozik, hogy a szerelmesek útjába akadályok tornyosuljanak, de ezek az akadályok nem keseritik el igazából a nézőket, mert egy pillanatig sem lehet kétséges senki számára sem, hogy az akadályok megszűnnek, helyesebben csellel vagy másképpen legyőzetnek, s a darab végére a két szerelmes egymásra talál. Az addigi magyar vígjátéki hagyományoktól eltérően Csepreghy hősei ebben az első vígjátékban polgárok, munkások. Ugyanakkor a bécsi tündérbohózatokban és ún. Localpassékban már az •