Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja

63* V.o. szerző: János, Finnország hercege. In. Csapláros István: Fejezetek a magyar-lengyel irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp., 1983. 197-205. 64. Hajdú A. László: A pesti Hemzeti Szinház műsora. Adattár. Tördelt korrektúra. Az OSzK xeroxmásolata alapján. Honművész, 1834. aug.; 1835. ápr.; 1836. jún. 65. Ld. a 63.sz. jegyzetet. 66. Honművész, 1834. okt. 67. Lorentowicz-Chmurski: La Pologne en France, I. 120. 68. Az OSzK Szinháztört. Osztály szinlapja alapján. 69. Bayer: A nemzeti játékszin, II. 141. 70. Uo. 140. 71. Uo. 151. 72. Itten csak utalok Setétkuti Setéth Imre huszárhadnagy lengyelből/?/ fordított Bársony Tzipő

jére. amelyet az Akadémia Kazinczynak adott ki bírálatra. Kazinczy átdolgozta a "német vargái költeményt", megnemesitette, sőt, demokratizálta: A kapitány Péter nevű inasának az utczán kell várnia, mig ura kimulatja magát. Az inas igy panaszkodik:"/.../ ha cseléd vagyok is, e mellett ember is vagyok". Hazai előadásról nem tudunk. V.o. Kazinczy F«: Eredeti poétái munkái. Budán, 1836. 268-290. és a jegyzetek 305. A "lengyel eredeti" feltalálására 1 a LTA Művészeti Intézetének Színháztörténeti Osztályán minden lehetséges forrást átnéztünk, sajnos eredménytelenül. 73. Bauer: id.

m. 339. 74. Aleksander Fredro. In; Howy Korbut 7.köt. Romantyzm PIW 1968. 332-333. 75. Rajzolatok 1836. máj. 14. 311. 76. Pályi A.: Fredro-drámák Magyarországon. In: Tanulmányok a lengyel-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1969. 410-414. 77. A Fredro-féle vigjátóktipus és a Kisfaludy-féle között próbált párhuzamot vonni egyetemi szakdolgozatában