Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)

Czibula Katalin: Egy XVIII. századi jezsuita iskoladráma tanulságai

Természetesen a műnek igen sok hiányossága is van, Nem költői tehetséggel megáldott alkotóval van dolgunk: hiányzik a drámát összetartó kohéziós erő, inkább jelenetekre épül a darab, filozofikus, vitatkozó jellege igen erős, de az iró és a forditó célja is ez volt: tudós igényű, tanitó célzatú művet irni. Vannak olyan fogyatékosságai is, melyek a jezsuita iskola­drámák szigorú szabályaiból erednek. Például nem találkozunk negativ figurákkal. Ugyanis tisztában voltak azzal, hogy rossz jellemvonású emberek alakitása a szereppel való azonosulás során romboló hatással lehet a tanuló személyiségére. Igy a legellenszenvesebb alaknak, Alipiusnak is csak a szolgalel­/16 / küség irható rovására. ' Sokkal nagyobb törést okoz a da­rabban 8z, hogy a játék végén Ágoston minden barátja, segi­tője ott van a szinen, csak Ágoston anyja, Monica, akinek a szerepe a megtérésben majdnem a legnagyobb, csak ő hiányzik, mert női szereplőt nem alkalmazhattak ezekben a színjátékok­ban. Ágoston anyjához szóló szavai igy a semmibe szállnak, teljesen fölöslegesen kerülnek a drámába. Efféle fogyatékosságai ellenére is a mai lélektani dráma előzményének tarthatjuk. Ha szerkezete eléggé széttagolt is, Ágoston lélekrajzát, a megtérés motiválását kitűnően épitet­te fel Neumayr nyomán Kereskényi. A történet alapvetően Ágoston Vallomások o. ^ müvéből táplálkozik, de ahol a dráma megkivánja, az iró függetleniti magát tőle, vagy átalakitja a Vallomások­beli cselekményt. Hogy a filozófia ne emelkedjék ki a műben a szórakoztatás, közérthetőség rovására, Ágoston lelki fejlődését a manicheiz­mustól az epikureizmuson és az újplatonizmus on keresztül a /18/ katolikus hitig, ' leegyszerűsíti a manicheizmus és a ka­tolicizmus közti fejlődésre. Igy nem jelenik meg a drámában annyi katolicizmus-ellenes teória -tehát a manicheizmus on kivül az epikureizmus- sőt még csak olyan sem, melyet később a katolicizmus beépit rendszerébe, mint az új platonizmust. Viszont a hit alapvető tételeit fel tudja sorakoztatni. Ra­gaszkodik viszont a történeti hűséghez is, és igy egy pilla­natra beleszövi az eseményekbe Ágostonnak az akadémikusokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom