Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja
szották a Zolky, a ven diák vagy A száműzött lengyel c. darab ot /:L33// . Ezernyolcszáznegyvenhatban bizonyára az események hatására került szinre Aradon Sárosi Gyula Idegenek Aradon c. társalgási kedélyes vigjátéka 3 felvonásban magyar és lengyel dalokkal 7,13 ^• Minthogy provincionális jelentőségű darabról van szó, csak a tartalom rövid ismertetésére szorítkozunk. Jámbor aradi tanácsnok otthonában fogadja Zorinszkit, aki "tagja egy nemzetnek, mely szabadságáért dicsőn élt és halt". Zorinszki válaszában panaszkodik nemzete sorsa miatt: "Bizony nyög_most az én nemzetem..." Zorinszki kéri unokáját, Laurát /akinek édesapját Magyarországon keresik/, hogy? énekeljen. Felhangzik a Magyarországon is jól ismert: "Ali ulán, a tábor őre", majd a e lengyel vendégeknek magyar dalokat énekelnek a vendéglátók. Zorinszki meglepődik, 8mikor hallja, hogy Jámbor ellenségét Konkolinak hivják. Ez volt a neve leá nya férjének is. Konkoli bevallja tettét: "álszégyen nem engedé, hogy ^egy rabigában görbedt idegen nemzet származékát szülőföldemre vigyem és itt a büszke polgár nőknek mint feleségemet mutassam be". Laura megismeri atyját és megbocsát neki. Az utolsó jelenet "az aradi polgárok szövetségi ünnepe a jó lengyelekkel". Ezt az ünnepet Zorinszki arra az időre képzeli el, amikor népe majd "szabad és boldog lesz.••"/135/ A darabot csak Aradon mutatták be 1846-ban //13 ^ / '. IV. C A G S UC S TE L JESITMKNYE K 5« Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek . Kocebu/!/ után irta D.R.K., zenéjét szerzé Doppler Ferenc, magyarra fordította Egressy Béni. 6-ik Október 847 .Kir.cenzúrára küldetett Pest Szept. 17.847. Komlosy /137// . A Hunyadi László nagy sikere /1843-1844/ után felvetődött a nemzeti opera további fejlődésének útja. Az eredetinek szánt librettók végeredményben ismert motivumok összegzései. Egressy Béni számára sikeres drámák szolgálnak szövegkönyvek alapjául: A Báthory Mária ós a /Kotzebue-ból forditott/
