Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 18. (Budapest, 1985)
Csapláros István: Lengyelek a régi magyar színpadon. Régi magyar szinpadunk lengyel repertoárja
élő szinpadi bizonyitéka 7 ' 12 ^' 7 • A darab ismertetésében szándékosan a két lengyel történetére szorítkoztunk, sürün alkalmazva idézeteket, hogy éreztessük, milyen mértékben járult hozzá Szigligetinek ez a darabja a korabeli polonofil hangulatok ébresztéséhez és fenntartásához. Az irodalmi néva* dásban is a rokonszenv megosztódás tükröződik. A feltétlen pozitiv hős, a kissé talán szirupos, de a korra jellemző Bájkerti nevet viseli, mig a kártyás és nőbarát idősebb testvér /Stein/ német nevü. Eltérő jellemük és viselkedésük ellenére a két testvér szereti egymást, nem közömbös egyiküknek sem a másik sorsa. Valós alakokat teremtett bennük Szigligeti Z 1257 . Bartay Endre, a Nemzeti Szinház igazgatója /1843-1845/ 1843-ban a népéletből vett témára hirdetett pályázatot. Eredménye a Szökött katona kirobbanó sikere. 1845» febr. 17-i új pályázatán "honi tárgyú, komoly színmüveket 11 kér. A beérkezett pályamüvek közül kettőnek lehetett lengyel vonatkozása. Cimeik: Lengyel merény magyarok eilen « tört. komoly szinmü 5 felvonásban. Jeligéje: Bella piacent justo, nonnisi jus ta Deo. Jan. Pannonius és a Hontalan , szomorújáték 5 felvonásban. Jeligéje: "Majd megmondom, hogy ki vagyok" Petőfi. A Hontalan t a bírálóbizottság figyelemreméltónak itelte^ 12 ^. Reméljük, valaki majd csak megtalálja egyszer az emiitett pályamüveket vagy a birálati jelentések alapján tartalmukat... IV.B. - AZ 1846. ÉVI HABSBURG-ELLENES KRAKKÓI FELKELÉS VISSZHANGJAI 1846. elején egy általános, mind a három felosztó hatalom elleni felkelésnek kellett volna kitörnie. Pebr. 21-én csak Galíciában került sor rövid ideig tartó harcra. Az osztrákok elhagyták Krakkót, létrejött a lengyel Köztársaság Nemzeti Kormánya, amely Kiáltványt intézett a lengyel nemzethez. Pebr. 24-én Jan Tyssowskit kiáltották ki a felkelés diktátorának. A felkelők igyekeztek a népet a maguk oldalára
