Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Soós Erika: Shakespeare-rendezések a Nemzeti Színházban /1920-1945/
életművében e két mű esetében uralkodik el legjobban az irracionalitás, a valóságot a mese körébe burkolja. Ezért ezt a két drámát szinte minden rendező trükkök tömkelegével állítja szinpadra, s a szinház legmodernebb technikai eszközeit veszi igénybe. A magyar színházak esetében ezek eléggé korlátozottak. A nehézségeket húzásokkal, zenei betétekkel próbálják kiküszöbölni. A nagy gondot a csodalények megjelenítése okozza, s a rendezők erejét általában ki is meríti ez a probléma. Ezzel szemben mind Hevesi, mind Németh Antal átfogó koncepcióval nyúl a drámához. Hevesi kétszer rendezi át a darabot. Az 1921. szeptember 27-i előadás lényegében alig tér el az 1909-ea rendezésétől, s 1928. május 25-re is csak részlegesen újul meg a dráma. Németh Antal kétszer nyúl a műhöz. Először 1937« november 26án van a bemutató, utána 1938. június 19-én, s ezt hirdetik meg 1939» augusztus 31-re új bemutatóként. Hevesi értelmezése Zuboly alakjából indul ki. Elképzelését A dráma iras iskolája cimü müvében fejti ki. Az ott leírtak szerint a darab centrumában a Zuboly-Titánia szerelem áll, /26/ a játék "a szerelem vak" mondásnak az illusztrációja. ' Az egész nem egyéb, mint az ember szerelmi életének paródiája. Csak egyetlen biztos pontot lehet találni, Théseus és Hippolyts szerelmét, amely küzdelmek után ugyan, de józanul jön létre. Az Összes többi őrültség, bohózat, még a nagy szerelmi tragédiák is, hiszen Shakespeare ezeknek a nevetséges voltát bizonyltja a mesterlegények színjátékával. Az előadásban nagy hangsúlyt kap Puck szerepe. Minden, ami a szinpadon történik, az ő tréfáinak köszönhető. Hevesinél Puck a végén a súgólyukból bújik elő, ezzel mutatva, hogy a dráma testéből való, s a szövegben elhangzott bonyodalmakat ő szőtte. Két alak mentesül csak Puck hatalma alóli Théseus ós Hippolyts. Az ő szerepük van a legreálisabbra, legharmonikusabbra formálva. Théseus méltóságos, szigorú, de jóságos alak. Hogy ez a kép egy pillanatig se csorbuljon, Hevesi helyenként kihúz a szövegéből. Az első felvonás első szinéből kimarad az a rész, melyben Théseus az atyai tekintély mindenhatóságára hivatkozik,