Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
Kertész Márta: Adalékok a Thália Társaság történetéhez
Két tacskó - népszínmű / Szegedi Napló . 1908. február 14./ Ezenkívül megtudhatjuk azt is, hogy a "vidéki újságíró" fogalma milyen tág, és a legintellektuálisabbtól egészen addig terjedhet, aki ezt irta a Nórár ól; "Ybsen Henrik /sic!/ Nóra Ez már társadalmi szinmü, minden szociális vonatkozás nélkül. /!/ Azt az eszmét domborítja ki a költő, hogy a férj, ha felesége hibázott, a vétket vegye magára, mondja azt, hogy ő követte el, más részről, hogy a nő ne ismerjen titkot a férjével szemben, mert ez feldúlja a családi boldogságot." / Szombathelyi U.iság . 1908. március 15./ A Thália hatalmas utat tett meg nem egészen két hónap alatt. Anyagi helyzetüket jellemzi, az a történet, amelyet Bálint Lajos idéz fel Művészbe.járó cimü könyvében«'54/ vei Nyíregyházán a harmadik előadásra a farsang miatt alig ment el valaki, a társulatnak nem maradt pénze a továbbutazásra. Bánóczi ós Bálint a baccarat nevű szerencsejátékhoz folyamodtak, - nyertek. Igy tudott a Thália Nyíregyházáról elutazni. Bánóczi mindenütt megszervezhette az előzetes propagandát, mert a vendégszereplést megelőző napokon szinte szóról szóra ugyanaz a beharangozó cikk jelent meg a Tháliáról a legkülönbözőbb vidéki városok lapjaiban. Lássuk tehát a Thália útját a térképen! /A dátumok alapján úgy tűnik, hogy a Társaság kétszer megszakította utazását, és hazatért Budapestre. Egyszer januárban Egerből, másodszor februárban, Panesováról. Az előadások egyébként igen sűrűn követték egymást, szabad estéjük sem igen lehetett, ha egész nap utaztak./ A vidéki körút első állomása Ny iregyháza . A nyírségi városban már a Thália megérkezése előtt kitör a botrány. Ugyanebben az időben, tehát 1908. januárja második felében érkezik ugyanis Nyíregyházára a Zilahy-féle debreceni társulat is. A Szabolosvármegye cimü lap szinte naponta hirt ad Zilahyék közelgő fellépéséről. A január 24-1 számban közli, hogy a