Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

tyás egy forgószinpadra épitett monumentális körplasztikát fejleszt ki játéktér gyanánt, amelynek három fő nézete van, de az egyes jelenetek során átlátást biztosit a konstrukció távolabbi részei felé is. A két emeletre osztottság lehetővé teszi, hogy szimultán módon is történhessenek egyes események; a szereplők és a forgószínpad mozgását pedig úgy hangolhatják össze, hogy filmszerű hatást érjenek el. Az épitmény hatalmas, komor szürke tömegét - mely minden konkrét történeti utalást mellőz - a jellegzetes, erős effektusokkal dolgozó világítás kelti életre. 0*W *11 Amerikai Elektrá

ja színháztörténeti jelentőségű előadásának sikeréhez Varga Mátyás szinpada is hozzájárul. Az amerikai klasszicista építészet formáit, színezését alapul véve szuggesztív diszleteket alkot, amelyek jeges ridegséget és fenyegetést sugároznak. Varga Mátyás a Nemzeti Színházban a legmodernebb megoldásokkal dolgozik. Kisérletezőbb kedvű, mint Horváth János, kevésbé megállapodott karakterű. Hagyja magára hatni az egyes darabok hangulatát, illetve a különböző képzőművészeti, díszlettervezői irányzatokat, szivesen próbál ki új meg új ötleteket. A tragikustól a groteszkig, a népiestől a költőiségig terjed a skálája. A szinek számára igen jelentősek, gondoljunk az 1935-ös Hamlet

7

8

^

7 sejteÍme

s-varázsos kék-zöld világítására, vagy az Amerikai Elektra tiszta, kemény színeire. Az ember tragé/87 / diája párizsi jelenetében f/ a barnában tartott utcaképbe szinte belerikolt a középső trikolor foltja. Pábri Zoltán Pábri Zoltán pályáját Németh Antal vezetése alatt kezdi. Még főiskolásként készítette el Ibsen Brand

jának rendezőkönyvét és díszletterveit, s ez a munka eljutott Németh Antalhoz is, aki a végzés után rendkívül kedvező feltételekkel