Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában
szállnak tova. A Buddha-szobor és a pagoda képe pedig szigorú szimmetriájával, nagyvonalúan Összefogott formájával hat. Jaschik művészetében jelentős állomás volt az 1937-es /81/ Csongor és Tünde-diszlet. ' ' a vetitett hátterek tündöklő, árnjalatlan színei minden valóságostól elszakadva szimbolikus jelentéssel és dekorativ értékkel birtak. Ehhez járultak a különösen szép, fantáziadús kosztümök. /82/ A centenáriumi évadban bemutatott Elektra ' azt bizonyltja, hogy Jasshil&ól sEm hiányzott a tragikus erő, de ő ezt a hatást a mags módján, elsősorban az ornamentikára épitve tudta elérni. A diszlet nem a klasszikus görög épitészet formáit alkalmazza, hanem a geometrikus korszak "barbárabb" stilusához fordul inspirációért. Szuggesztiva a hatalmas felső, vízszintes párkány, amelyet elborítanak a diszitőmotivumok, s amely szinte összeroppantással fenyegeti a négy karcsú tartóoszlopot, a könyörtelen végzetszerüséget szimbolizálva. A tragédia fenyegető légköre után feloldódás, bájos játék volt a vele egy estén szinrekerült Úrhatnám polgár rokokó porcéiánvilága. Varga Mátyás Németh Antal 1929-ben találkozott először Varga Mátyással, amikor mindketten egyidőben kerültek a szegedi színházhoz - majd 1935-ben Vargát is meghívja a Nemzetibe állandó tervezőnek. A művész a három évad alatt rengeteg feladatot kap Németh, illetve mások rendezéseiben is. Legjelentősebb alkotásai e korszakából a Bánk bán , illetve a dijnyertes Amerikai Elektra 7 8 4 7 diszletei. A "kubista Bánk bánt", ha hinni lehet az egykorú kritikánál/ 857 , a közönség nem fogadta kedvezően. A hallatlanul igényes diszlet, mely a kivitelezőkre is nagy feladatot rótt, egyedülálló a korszak magyar tervezésében. Varga Má-
