Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)

István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában

Zsomboryt, akinek primitiv színezése és fantáziátlansága inkább elborzaszthatta Németh Antalt J^&' IV. Vezető tervezők Horváth János Németh Antal közvetlen munkatársai közül elsősorban Horváth János nevét kell kiemelnünk, mivel az ő itthoni tevékenysége teljesen összeforrott Németh 1929 és 1944 közötti munkásságával. Korban közel állván egymáshoz, személyes barátság is szövődött közöttük, amelyet a közös törekvések erősítettek. A rendező Horváth Jánosban olyan szoenikust kapott nemzeti szinházi megbizatésa idejére, aki bizonyos vonatkozásban az ő teremtménye volt, díszlettervezői fejlődését ugyanis a kezdetektől ő irányíthatta./**

0

/ Horváth János alig 22 éves fiatal festő, 8mikor 1929 novemberében először jelentkezik az akkoriban Szegeden dolgozó Németh Antalnál. Ösztöndijat kapott ugyanis Berlinbe, hogy a díszlettervezést és a rendezést tanulmányozza, s Némethtől tanácsokat vár, kit keressen fel kinn, hol érdemes tanulni. Ettől kezdve Németh Antal folyamatosan irányítja Horváth János pályáját, aki nagyreszt az ő 1928-ban szerzett tapasztalataira, kapcsolataira hagyatkozik, s állandó levelezésben állnak. Németh bevonja őt saját rendezői elképzeléseinek szcenikai megvalósításába is, abba a kisérletsorozatba, amelyet Jaschikékkal már korábban megkezdett. Igy születnek Horváth János tervei többek között az És Pippa táncólh

oz és a Szentivánéji álomh

oz. Németországban Aravantinosnál tanul és Emil Pirchannál, Jessner állandó tervezőjénél - a modernség és a monumentalitás iránti vonzódásának megfelelően. Németh Antal erős be-