Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 17. (Budapest, 1985)
István Mária: A vizualitás jelentősége Németh Antal színházában
részről viszont nő is a tervező presztízse, nem olyan mesternek tekintik, akinél meg lehet rendelni bármelyik darabhoz a megfelelő színpadi keretet, s ő a felkéréshez alkalmazkodva virtuóz módon tervez historizáló, naturalista vagy éppen "modern", komor vagy vidám diszletet. A díszlettervező Németh Antalnál a képzőművészhez hasonló alkotó, akinek meghatározott művészi karaktere, világlátása, stilusa van. Aki jól tervez meg egy Mozart-operát, nem csinálhat hasonló színvonalú Ringe t./4 ' Ezért az etikai meggondolások mellett esztétikai szempontokból is fontosnak tartja, hogy a díszlettervezés egy színházon belül ne monopolizálódhass on, /42/ nanem minden feladatra a megfelelő látásmódú művészt kérjék fel. Mivel a tervezőket képzőművésznek tekinti, ennek megfelelő publicitást biztosit számukra. Magyar és nemzetközi kiállításokon, a külföldi szaksajtóban állandóan szerepelteti őket. /Nem utolsósorban jó kapcsolatai révén a színháztudomány olyan tekintélyeivel, mint például Joseph Gregor vagy Carl Niessen./ Ilyen nyilvánossága korábban sohasem volt a magyar szcenikának. ^ A készülődós éveiben, még mielőtt a Nemzet i igazgatói posztjára kerülne, számtalan szcenikai elgondolást dolgoz ki, nagyon sok tervezővel kísérletezik. Ezek a korai próbálkozások azért is érdekesek, mert sok későbbi, megvalósult diszlet egyes részletmegoldásai már itt felbukkannak. Éveken át dolgozik Jaschik Álmos iskolájával, bemutatkoznak a szegedi kiállitáson/44/ f Németországban Goethe- ós Hauptmann-tervekkel szerepelnek, később pedig a Kamara Szinházban olasz darabokkal, Jaschik a szegedi Csongor és Tünde ./45/ a Pidelio/ 4^/ a Hunyadi László ^^/ számára koszit díszleteket, s ki szeretnének adni egy Mozart-inszcenálásókat tartalmazó könyvet is./4 8 / Németh Antal Valér Erikkel terveztet diszletet a Macbeth-hez. és kidolgozzák 12 Verdi-opera inszcenálását./4^/ Ez az élénk tevékenysége szegedi évei alatt nagy hatással van a szegedi fiatalok művészeti mozgalmára. Budai György az első szabadtéri Tragédia diszletével kapcsolatban a következőket irja Némethnek/^ 0 /; "Egyébként nagy szomorúságom volt, hogy nem jöhetett le az előadásra. Nem érti félre biztosan, ha őszin-
