Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
irat 1929-es évfolyamában. 1 XJ/ A telkek, amelyeken a Magyar Szinhaz létesült volna, s az is, amelyen végül felépült, mind a régi szinházak által behatárolt körön kivül esnek /egyetlen egy kivétellel/, és valamennyi a Teréz-, Erzsébet-, illetve Józsefvárosok területén helyezkedik el. Rákosi Szidi 1895. február 8-án keletkezett kérvényében a Józsefvárost jelöli meg az alapítandó szinhaz számára alkalmas helyként, mégpedig a Józsefvárosnak az Erzsébetvárossal majdnem érintkező pontját, az Ujvásártór /Köztársaság tér/ és a Szilágyi utca sarkán található, s a főváros tulajdonában lévő területet. A telek nagyobbrészt szabad térség, megfelelő voltát az is alátámasztja, hogy a Kerepesi úti lóvasúttal és a Népszinház utcai villamossal két oldalról is könnyen megköze lithetŐ. Rákosi Szidi kérése: a város adja el a tulajdonában lévő telket örök áron, készpénzfizetés mellett. ^ Az ajánlat, amellyel a Nemzeti Szinhaz művésznője Budapest közönségéhez fordul az egyik lehetőség, amely a szinházat alapitani szándékozóknak az építkezésre alkalmas hely megszerzésére rendelkezésére állott. Mivel a Rákosi Szidi által megjelölt területről a kérvénnyel foglalkozó III. ügyosztály /magánépitészeti-, felmérési és szabályozási ügyosztály/ megállapítja, hogy színházépítési célra alkalmatlan, felmerül a második telekszer zési lehetőség - a fővárostól kért ingyentelek. Igy Rákosi Szidi már május 7-én újabb tervvel áll elő. Ingyentelek adományozását kéri a tanácstól, s a valamely közterületből kihasittatni kivánt terület fejében felajánlja, hogy a szinházat, minden felszerelésével együtt, 90 év múlva a főváros rendelkezésére bocsátja. Az általa javasolt közterek mindegyike, az István tér /Klauzál tér/ kivételével, az emliett belső négyszögön kivül helyezkedik el. A Rákóczi tér a Józsefváros közepén, a Hunyadi tér a Teréz- és Erzsébetvárosok érintkezési pontján. A negyedik változat ismét az Ujvásártér lett volna, de most már a közterületből levágott telekrész. Az újabb kérvény a középitési bizottmány asztalára kerül, hiszen már városrendezési szempontokról, közterületekről van szó. A javasolt közterek közül a bizottmány egyet sem talált alkalmas-