Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Konrádyné Gálos Magda: Justh Zsigmond Albuma
ga is zongorázik: klasszikusokat és a nép zenéjét. Szenttornyán, saját birtokán vendégül lát költőket, festőket, zeneművészeket, hogy megismertesse velük hazáját. Magyarországon már több könyve jelent meg, de a franciák elismerését is ki akarja vivni, hiszen úgy szereti irodalmunkat. Jó lenne, ha a franciák is megismernék az irót, az embert és müvét. Pierre Valdague /17 / Újságkivágás. "Tán nem lesz érdektelen felemlíteni azon külföldi és magyar vendégeket, kik Szenttornyára kirándulnak," Sir Arthur Nicholson, herceg Cantacuzene, René Maizeroy francia iró, július elején Jászai Mari, "ki Szent Tornyán a szabad ég alatt, a kert Haemisculumá ban Elektrát akarja a szabad-szent-tornyai parasztoknak eljátszani." Augusztus elején Carbonero Moreno spanyol festőt, Ruth Mercier francia akvarellistát, Czóbel Minka költőnőt, "majd Munkácsy Mihályt várják Parisból, ki a készülő honfoglaláshoz tanulmányokat akar festeni". Az ujságkivágásban szereplő Sir Arthur Nicholson a budapesti angol főkonzul. - René Maizeroy népszerü francia regényíró /családi nevén Jean Toussaint/. Novelláinak fordításai A Hét-ben jeljelentek meg. Az Albumb an nincs aláirása, de járt Szenttornyán; egyik levelében emlegeti is látogatását "dans ce cher pays". /18/ Justhról igen szép nekrológot irt 1894 októberében a Gil Blas-ba, melynek magyar fordítását a Békés 1894« október 21-i számában közölte. - Jászai Mari többször megfordult Justhéknál. Az egyik látogatásáról szóló cikkek az Album 27. lapján is megtalálhatók. - Carbonero Moreno jónevü spanyol festő; egy budapesti kiállításon aranyérmet nyert " Ruth Mercier francia akvarellis ta , w a francia festőakadémia egyetlen nőtagja", irja róla Justh, Ismételten több hetet töltött Justhéknál, ahol sokat festett, 38 Justh Zsigmondhoz irott levele maradt fenn, s az egyikben "adoptált fiá"-nak nevezi. - Czóbel Minka költőnőt Justh biztatta Írásra. A nyolcvanas évek végétől szoros barátság szövődött közöttük, melynek rokon filozófiai felfogásuk, irodalmi tevékenységük és a nép iránti szeretet volt alapja. 1933-ban volt alkalmam vele Justhról beszélgetni; könnyes szemmel emlékezett meg "élete legjobb barátjáról és irótársáról", Justhéknál nyaranta többször is megfordult, levélváltásuk több mint háromszáz levelet
