Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Nagy Adrienne: Szigeti József, a színész
A fortélyokat - a tapasztalt szinész szerint - a nagyoktól lehet ós kell ellesni, majd segitő felügyelővel kell ezután teljes öntudatra és méltóságra nevelni őket. Nem szabad egyéniségüket elfojtani, nem szabad mások elképzeléseit rájuk e/91/ rőltetni, csak az lehet jó, amely önmaguk tehetsegéből fakad. ' Láthatjuk, ha itt-ott van is vitatnivaló Szigetinek akár gyakorlati, akár ezzel szorosan összefüggő "elméleti szinészpedagógiai elvei" között, de feltétlenül a személyiség kibontását, az egyéniséget tartja szem előtt, akinek viszont segítőkre és példákra van szüksége. Sosem tartotta helyesnek, ha a hallgató jobb szerepekét kapott a szinházban, mert túlterheléshez vezetett, és megakadályozta a tanulást, a megfigyelést, és elsajátítást. Ezek az elvek feltétlenül közelebb állnak egy realistább szinészoktatáshoz még rendszertelenségükben is, mint Paulayék akadémikusabb izü, sémaszerübb, de rendszerezett tanítási módszereik és követelményeik. Szigeti módszerét azonban nem meggyőzően próbálta terjeszteni kollégái körében. Egyszerűen nem türt ellenvetést, egyedül önmagát találta üdvözítőnek. Csak neki lehetett igaza, senki ellene nem lázadhatott, nem vitázhatott vele. A művész nehéz természete az Akadémia falain belül is kiütközött és bonyodalmakat okozott. A diákok megbocsátottak neki, hisz értük volt kemény. Még azt is elnézték, ha ijesztésül néhány ortopéd külsejű emberkét "játszatott" közöttük, akiknek ez a fajta szerep bizonyára nem eshetett jól, de Szigetinek a tapintathoz nemigen volt érzéke. A kartársaival sem bánt különbül. Az intendánssal szinte a tettlegességig fajuló összeütközése mindkettőjük felfüggesztését és egy hosszantartó fegyelmi ügyet jelentette. Szigeti 60, az esetnél jelenlévő tanitványa, kollégái kiálltak érte a vizsgálatnál, és a felfüggesztés után is. Trefort kultuszminiszter kénytelen volt visszahelyeztetni tanári pozíciójába, az idős Pestetich Leót pedig nyugdíjazni. Szigeti aligazgatói posztját természetesen nem tarthatta meg, csak ugyanannyi fizetését, mert helyette kinevezték a Nemzeti Színháznál statisztáló növendékek szuperintendensévá. /92/