Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
Á bécsi opèretthulám két forrásbél táplálkozik. Az egyik a Suppé, Millöcker, Johann Strauss utáni bécsi operettszerzők, Hellmesberger, Leo Ascher és társaik darabjainak bemutatói, Leo Ascher müve, A koldusgróf , a Magyar Szinház 1905-1906-os évadának nagy sikere, amely 125 előadást ér meg alig néhány hónap alatt, a témában és zenében jelentkező szentimentális irányvonal győzelmét jelenti, Karinszky Bogumil gróf történetében, - akinek a padon mellette heverő kalapjába egy vidám társaság puszta emberbaráti segítőkészségből vezetve benkjegyet szőr, s igy elindítja az üldögéléssel történő vagyonszerzés útján, a főhős ingadozása gazdag Malona és a koldushercegnő Jessie szerelme között, majd a boldog révbe érkezés az előbbi oldalán -, tetőződik a bécsi operett meseszövésben megnyilvánuló érzelmessége, A kritikák értékelése szerint az operett zenéje nem sokkal szinvonalasabb. A zeneszerző "érti, hogyan lehet az utca számára népszerű dallamokat komponálni. Ascher telivér bécsi operát irt a mozgalmas jelenetekhez. Művészi értéke alig van ennek a zenének, de van benne lendület, amely magával ragadja a közönséget."Z 13 */ A századforduló bécsi operettjének valcerre épitő, de zenei megoldásaiban a straussl szinvonalat elérni nem tudó másik forrása, amelyből a Magyar Szinház legsikeresebb bécsi stílusú darabjait válogatja* maga a Strauss-örökség, A Josef Strauss dallamaiból összerótt és zeneileg átgyúrt két mü, a Tavasz és a Milliárdos kisasszony sikersorozata jelzi a bécsi operett feltámadását, A harmadik elem, amelyből a bécsi operettstilus táplálkozik az, amellyel a Magyar Szinház új operett korszakát megnyitja, Lehár Perenc müvei, s 1903* április 21-én A drótostót bemutatója. A bécsi stilust továbbfejlesztő Lehár Perenc négy év alatt három művel jelentkezik a Magyar Szinházban,' 7135 ' s ez operettek közül kettő az 19°3 tavaszától 1907 őszéig tartó időszak legnagyobb sikere. Az első A drótostót , a második pedig, az 1906, november 27-én bemutatott Vjg özvegy , amely minden más darabot lesöpör a Magyar s zinház színpadáról. Lehár Perenc minden budapesti bemutatója, egyetlen kivétellel, 1907-ig az Izabella téri szinház premierjei közé tartozik, Lehár mellett azonban megjelennek egy-egy müvei a század első
