Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)
Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/
rettelőadások művésze. Egyénisége, megjelenése Offenbach, Hervé, Planquette, Lecocq müveinek tolmácsolására teszi hivatottá, "Mindenekelőtt Üde frissesség és tehetség nyilatkozik meg egyéniségében. Örömmel tapasztaltunk bizonyos finom diszkréciót benne magában és játékmodorában is,,. Legnagyobb erőssége pompásan Iskolázott szoprán hangja, amely különösen a felső regiszterekben fejti ki egész szépségét. Énekhangja és hangjának iskolázottsága jóval meghaladja a közönséges operetténekesnőkét," - értékeli Lecocq Angot asszony lánya cimü operettje főszerepében történő bemutatkozását a Budapesti Naplóban Márkus József # / 10 3/ sz oyer Ilona szopránja nemcsak az Angot asszony lánya Clairette-jenek és a Mikádó Yum-Yumjának szerepében érvényesül, hanem a Denevér Rosalindája is az ő hangján szólal meg, Rajna Perenc a Magyar Szinház operettmüsórával két úton próbál sikereket elérni, A postás fiúv al az angol operett népszerűségét igyekszik kihasználni, Audran Az ikrek cimü müvével pedig a magyarországi francia operettbemutatók számát szaporítja, A friss és a fővárosi közönség előtt ismeretlen müvek sora e két darabbal, valamint Mader Rezső és Pásztor Árpád Primadon nák cimü operettjével le is zárult/ 10 ^/ Rajna emellett a regi és hajdan nagy sikereket megért operettekhez fordul: mindhárom nagy operettvonulatból kiemel egy "klasszikus" müvet, s ezekkel kisérll meg a Magyar Szinház alatt megrendült földet ismét biztonságossá tenni: A "francia Lecocq" Angot asszony lánya, Suliivan Mik adó ja és Johann Strauss A denevér cimü operettje az, amellyel a szinház művészeti igazgatója megszilárdítani igyekszik az intézmény helyzetét. A három "nagy" összesen 91 estén át vonzza a közönséget a Magyar Színházba - a kísérlet sikere mérsékelt. Z 10 ^ ",,,a szinházat a dicséret inkább az elhatározásért illeti, mint a vállalkozás sikeréért". - irja a Pesti Napló kritikusa A denevér bemutatójáról/ 10 ^/ A Mikádóv al kapcsolatos állásfoglalások is ugyanezt emelik ki: "A Magyar Szinház nagy ambícióval végezte feladatát, s ha szerényebb eszközeinél fogva nem is emelkedett a Sullivan-operettnek arra a teljes magaslatára, amelynek ezt az operettet valamikor a Népszínházban láttuk, olyat nyújtott, ami becsületére
