Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

A társadalmi struktúra átalakulásának legjellegzetesebb vonása a polgári középrétegek nagyarányú kiszélesedése. A népességszám megnövekedése a közoktatás fejlesztését, az orvosi, gyógyszerészi hálózat kiépitését eredményezi, s igy természetesen megnő a közép- és kispolgári egzisztenciális szinthez tartozó értelmiség aránya a főváros társadalmán belül, A jogszolgáltatás szerveinek megszaporodása szintén az előbbi réteghez tartozókat erősiti, másrészt viszont az iparban, pénzintézetekben, igazgatási szervekben foglalkoztatott, adminisztratív munkakörben dolgozókkal együtt hozzájárul az alkalmazotti rétegek létszámának felduzzadásához. A közép- és kispolgári értelmiség, valamint a hivatalnokréteg mellett az 1890-es években, még jelentősnek mondható szerepet játszik a város gazadságában és társadalmi szerkezetében az a kisiparoskiskereskedő réteg, amely elsősorban a város közvetlen szükségleteit kielégítő ágazatokban dolgozik. Az élelmiszeripari szakmákban /mészárosok, hentesek, pékek/ még viszonylag számottevő az önálló műhellyel, üzlettel rendelkező polgárok száma, s a cipészek, szabók, kovácsok, lakatosok szintén nem szorultak ki a gyáripar fejlődése és uralkodóvá válása ellenére a főváros gazdasági és társadalmi struktúrájából. Az alapitandó Magyar Szinház igy a főváros társadalmának függőleges tagozódását tekintve meglehetősen reális bázissal rendelkezhetett. A fővárosi fejlődés másik jellegzetes vonása az, hogy a népesség nem egyenlő aránkban oszlik meg az egyes kerületek között. Budapest gazdasági élete, a gyárak, hitelintézetek és az igazgatási szervek a pesti oldalon összpontosulnak, a lakosság, az ezekhez kapcsolódó foglalkozási ágakban dolgozók a nekik munkát adó szervek, intézmények közelében kivannak élni. A főváros népességszámán belül csökken a budai oldal jelentősége. 1890-ben Budapest népességének még 18#8, 1900-ra pedig 16.4 százalékát teszi \axJ Buda háttérbe szorulása és a pesti oldal meglóduló fejlődése mellett azonban a Duha jobb partján is tapasztalhatók a népesség egyenlőtlen eloszlásának jelei. Budapest a régi városmagtól, vagyis a Dunától, illetve a Belvárostól kifelé, sugárirányban terjeszkedik. "A pesti oldalon a növekedés Pestnek az alakuló iparvidékek közelségében