Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 16. (Budapest, 1985)

Rajnai Edit: A budapesti Magyar Színház első tíz éve /1897-1907/

A Magyar Szinhaz alapításának körülményei -A Magyar Színház Részvénytársaságnak szinháznyitási engedélyért folyamodó kérvénye "Budapest székes főváros Tekintetes Tanácsához" 1897« február 14-én születik. Budapest ötödik állandó színházának alapitói nem kis önérzettel tekintenek viszsza arra az útra, amelyet a főváros megtett 1837-től, a Pesti Magyar Színház megnyitásától 1897-ig, a budapesti Magyar Színház létrejöttéig. A kiegyezés után meglóduló gazdasági és társadalmi fejlődés megteremti a kulturális élet szférájában, ezen belül a szinházi életben az önálló magánvállalkozások megindulásának és életképességének a lehetőségét. A tőkés vállalkozás olyan különleges formáiét, amely kulturális célokat és feladatokat felvállalva, - a meglévő igények kielégítésével, de ezen igények továbbfejlesztésével is - teremt magának működési teret, ám éppen annyira kiszolgáltatott a "piaci törvényeknek", mint bármely más kapitalista vállalat, 1896-ban megnyitja kapuit Óbudán a Kisfaludy Színház, a Lipót körúton a Vigszinház, 1897« október 16-án megkezdi működését az Izabella téren a Magyar Színház, azonban a megvalósult törekvések mellett tervbe vett, de meg nem született szinházalapitási Ötletek is felbukkannak, mint Solymossy Elek az Istenhegyen létesítendő /2/ színháza.' A színház mint magánvállalkozás, akkor tud életképesnek mutatkozni, ha annak a vállalkozói rétegnek, amely megfelelő tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a társadalom differenciálódása és a kulturális igények ezzel párhuzamosan bekövetkező változása révén létrejövő lehetőségeket felismerje, és kihasználja, minél pontosabban sikerül felmérnie a színház helyét a társadalmi struktúra függőleges tagozódásában, az egyes társadalmi rétegek vízszintes, térbeli elhelyezkedésében, s e két tényezőre épülő kulturális igények, valamint az ezeket az igé-