Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)

Vlagyimir Kirson: Kenyér /fordította: Nemes G. Zsuzsanna/

Csöngetnek Zsukov: (az ajtó felé megy, kiált) Nyitva! Mihajlov: (megcsörren a telefon) Kapcsolja az egy-tizenhatot. Igen, igen, az egy-tizenhatot* Popovot kérem. (Tekergeti a kart a készüléken) Popov?.•• Szerbusz. Idehallgass, mi van a kimutatással? Már tiz perccel elmúlt tizenkettő. Hűvösre teszlek, Popov. Tegnap este figyelmeztettelek.•• Nem érdekel a kézbesitőd. Lehet, hogy az iszákosság az egyetlen öröksége. •• Tizenkettőkor az asztalomon kellett volna legyen a kimutatás. Most tizenkét perccel mult tizenkettő. A kimutatás pedig sehol. Készitsd a motyódat három napi hideg élelemmel. A börtönkoszt nálunk nem tul Ízletes. A beszélgetés alatt bejön a szobába Kononov. Megáll és hallgat (Leteszi a kagylót, és Kononovhoz fordul) Á, Kononov, nagyszerű! Azt mondják, nem akarsz kimenni a falvakba, tényleg? Én? Ki mondta?.•• Sző sincs róla, szívesen megyek. (csodálkozva) Szívesen? Mért hangoskodtál hát? Ugyan, tréfáltam. Vicceltem, és kész. Te meg már Mihajlóvnak is jelentetted? Akkor meg mért jöttél? Hogy én... Ja, igen, elbúcsúzni. Nos, hát jó egészséget, Kononov. Az eligazítást a pártbizottságon megkapod. Jő egészséget, Mihajlov, viszontlátásra. Jő egészséget, Kononov. (sötéten) Jő egészséget. (Elmegy) Hol a cikk? Képzeld, sehogy se akar kikerekedni. Mégis, mi van? Kononov : Zsukov: Kononov : Mihajlov: Kononov : Mihajlov: Kononov : Zsukov: Kononov : Mihajlov: Perevoznyikov Mihajlov: