Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)

Botka Ferenc: Tömegjátékok a kassai proletkultban

S a sz liera nyugat felé száll tovm* Szánté Judit emlékezése szerint a szavalok egyszerű, közérthető eszközökkel tolmácsolták a szöveget. Külsőség és póz helyett a költemény mondanivalójának minél pontosabb visszaadására törekedtek. Ezt a közvetlen magatartást öltözködésükkel is aláhúztákt mind a nők, mind a férfiak fekete eresz ingben jelentek meg a debegén. Sekat szerepeltek a müsereken a eseh költészet elkötelezett képviselői is: Jareslav Seifert, Jiri Welker, S.K* Neuman és Petr Bezruc. E ferditásek közül mindenekelőtt Welker Ballada a futó szeméről cimü érdemel figyelmet. A köztudatban ez a költemény József Attilának a harmincas évek folyamán készült fordítása alapján él* Egy, a Munkásb

an megjelent hirdetmény tanúsága szerint, a verset Kassán már 1923-ban szavalták, s a fordítás - Gábor Andor munkája - 1925-ben nyomtatásban is Q megjelent* Bizonyságul, hogy a munkás-estek szélesebb nyilvánossága elé szánják: A vakság éjszakája fényben ég, világot tör belé egy tudat: az elvtársaknak adta Ő szemét, az ő számukra lát az most utat* Az ő szemével jobban látnak ők, látókká lesznek minden Antalok, vak Antal érez fényesebb jövőt, s a szem, mely elhalt, most már nem halott* A szén szikrázva ég, és mind izzóbb a katlan: a munkások halandók, a munka halhatatlan! A munkás-estek gyors sikere és növekvő népszerűsége hamarosan arra indította a kassai proletkult vezetőit, hogy rendezvényeik műsorát kisebb jelenetekkel, esetleg egyfelvonásésokkal gazdagítsák* Az első ilyen nagyobb szabású estről a Kassal Munkás 192l-es évfolyamában olvasunk* A december 11-én elhangzott műsort hangulatos serokban eleveníti meg a beszámoló, amely utol-