Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 14-15. (Budapest, 1984)
Nemes G. Zsuzsanna: A felszabadított munka misztériuma - a tömegjátékok helye a szovjet színház kialakulásában
A húszas évek művészeti életének érdekes színfoltja volt még a Kék Bluzosok /Szinyije Bluzi/ sokasága* Csasztuskákkal, szavaiékorusokkal, szkeccsekkel, élőképekkel, indulókkal, didaktikus vagy szatirikus hangvételű jelenetekkel jártak gyárakat, üzemeket, hivatalokat.Előfordultak mindenütt, legbiztosabb agitáló fegyverük a nevetés és nevettetés volt. Az együttesek tagsága szinte kizárólag a fiatalság soraiból verbuválódott, idősebbeknek bajosan sikerült volna megfelelni a szabad testkultúrát is propagáló, akrobatikus gimnasztikai gyakorlatok támasztotta követelményeknek. A tram-szlnházakról tanulmányunkban már részletesen szóltunk, jelentőségük a hivatásos színházművészet szempontjából nagyobb, mint az adott néhány oldalon szereplő műkedvelő szinjátékformáké. Visszatérve fő témánkhoz, néhány kiadványt ismertetünk, melyek a korral, szinház-szerü jelenségeivel foglalkoznak. A szinháziasitott népünnepélynek -tyeatralizovann© je masszevoje gyejsztvo vagy masszevoje prazdnyesztv© - ha nem is könyvtárnyi, de jónéhány könyvespolcnyi az irodalma. Az első, és az eseményekhez időben legközelebb álló gyűjtemény 1922-ben jelent meg Tverben A színházról /0 tyeatre/ cimmel. Három olyan tanulmány olvasható ebben a könyvecskében, melyek már-már tudományos szintre emelik ennek a sz inj átékformának a korabeli irodalmát* Beszkin Uj utakon /Na novih putyah/; Alekszej Gan Harc a népünnepélyért /Borba za "Masszovoje Gyejsztvo"/. Lunacsarszkij könyve Szinház és forradalom cimmel /Tyeatr i revoljuclja/ 1924-ben látott napvilágot M©szkvában. A közművelődési népbiztos A néni ünnepségekről /0 narodnih prazdnyesztvah/ cimmel irt hosszasan a hatalmas tömegeket játszóként és nézőként egyaránt mozgósító népünnepélyekről. A szovjet színháztörténet első lépését is Lunacsarszkij biztatására tette meg V.V. Vszevolodszkij /Gerngrossz/ Az orosz szinház története /Iszterija russzkogo tyeatra, I-II. Goszlitlzdat, Moszkva, 1929./ elmen, két kötetben megjelentetett, rendkivül értékes munkájával, melyhez a népbiztos irt előszót. A forradalom előtti klasszikus orosz színházművészet tradícióit, eredményeit kimerítő alapossággal .taglaló munkában
