Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Elena Sala di Felice: Metastasio: a költészet és az előadás (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
A francia iró* rávilágit arra, hogy mennyire eltávolodott egymástól az előadás pompája és a költői szöveg. Ugy látta, hogy a dekorációk hamis látványa igazolja a drámaírók csekély munkáját, akik viszont felpanaszolták, hogy az előadásban a költészet méltósága nem érvényesülhet kellőképpen az ének vagy a hangszeres zene különleges igényei miatt. Ezek csodálatos bámulatba ejtik a nézőket és megakadályozzák őket az együttérző, részvevő átélésben. Ezzel a témával legkimeritőbben La Mesnardiere foglalkozik Poétique /I64O/ cimü müvében. 0 az egyetlen a XVII. századi francia szerzők közül, aki traktátust irt a tragédia szabályairól, s külön tárgyalja a tragédia zenei elemét: nemcsak helyesnek tartja a dráma zenei aláfestését, hanem éppen patetikus erejét dicséri ós pozitív jelenségként említi az /16/ •• Itáliában bevezetett melodráma-előadást. / Összekapcsolja továbbá a szinpadi előadás látványosságát az udvarok pompá/17 / jávai, amivel nem vetekedhetnek a nyilvános szinházak. ' Hangsúlyozza a különféle művészetek más-más szerepét és - Arisztotelész nyomán - kiemeli a költészet elsőbbségét. - Szükségesnek tartottam megemlíteni ezt a szerzőt, akit ugyan Metastasio nem idéz, de bizonyára ismert és igen nagy a valószínűsége, hogy hatást is gyakorolt az udvari költőre a drámák tematikájának megválasztásában és a drámaépitkezési módban; megerősítette Metastasiót a zene jelentőségének elismerésében, mivel más francia szerzők, igy D'Aubignac és Dacier, akikkel Metastasio vitába szállt, tagadták a zene szükségességét és helyességét a tragikus színdarabban. ^ 18 / Ehhez a széles és élénk vitához kapcsolódik Metastasio művészi hitvallása. Gyakran hallható az a vélemény, hogy a költő eltékozolta mestere és támasza, Gravina kulturális és ideális örökségét; én viszont úgy látom ós ki is tartok eme álláspontom mellett, hogy a drámaíró arculatát a maga teljességében kell vizsgálni, amibe beletartozik mind alapos kulturális felkészültsége, amit Gravinától kapott, aki elindította tragédiáiról pályájá n, mind zenei jártassága, amit Romanina* Megj . :Romanina művésznév és a kor ismert énekesnőjét, Marianna Bulgarelli Bentit jelöli, aki Metastasióval bensőséges,
