Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

1967. 129-134. 17. Horányi M.: Teatro italiano del Settecento in Ungheria. 217. 18. A kedvelt szerzők: Paisiello /6 mü/, Salieri /5/, Haydn és Ditters /4-4/; L. Staud G. idézett mü, I. kötet. 19. 1786-ban nyolc alkalommal voltak a palotában a polgárok. Staud G. idézett mü, I. kötet 113-114. 20. Kiváló példa A patikus /Goldoni librettója/, ahol négyre csökkentették a szereplők számát, Volpinot pedig nem tenor, hanem szoprán énekelte. 21. Az Isaak-on kivül bemutatott müvek: Certamen Deorum in Ornando Amynta pastore /1766/; La gara di Calandro ed Ermida /1766/; Amore in Musica /1767/; Zelus Pastorum Bethlehemiticorum /Pichl müve, 1667 vagy 1668/; Olympia Jovi sacra /1768?/; Pythia, seu Ludi Apollonis /1769 előtt/. 22. Staud G. idézett mü, II. kötet, 60. 23. Isaak a'Meg-váltónak képe, szomorú játék, mellyet a*püspöki musika jádzott. Nagy-Várad, 1769. 24. A legkiválóbb fordítók: Illei J., Kreskay I

#

, Döme K., Kazinczy P. és Csokonai M.; Metastasio hatása lásd Szauder J.: Csokonai és Metastasio. Olasz irodalom magyar irodalom. Budapest, 1963. 388-434. 25. Ungvámémeti Tóth László: Görög versek, Pest, 1816. 101-102.