Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
tusok és a viselkedés kifinomultságával párosul. Az új történelmi szerepre készülő dinamikus középosztályok új életszabálya ez. Idézzük végezetül a XIX. század első évtizedeinek finom és elmélyült tudású, klasszikus műveltségű, magyarul és görögül iró költőjét, Ungvárnémeti Tóth Lászlót, aki a legjobb, legszebb tanúságát adta annak, mit jelenthetett a metastasiói szöveg Magyarországon addig, amig a hazafias - nemzeti tárgyú drámák bemutatását fájdalmasan nélkülözni kellett A Magyar Theatron cimü vers jegyzetében olvashatjuk a költő sorait Metastasio Godro cimü müvének bemutatásáról Pesten, —^T25/ egy alkalmi "színházban". 7 Ungvámémeti Tóth kicsi társulattal, romladozó épületben nézte végig a darabot, s mint Írja, egy idegen szerző költészete a könnyekig meghatotta nemcsak őt, hanem minden nemes lelket. "S milyen varázslatot művelhetett egy Kisfaludy vagy egy Virágh!" - kiált fel. Szemünk előtt valósul meg, hogy Metastasio élő oltvány volt a magyar, nemzeti kultúrára. JEGYZETEK 1. Apjának irt levele Mannhelmből. 1778. 2. II melodramma italiano deli*Ottocento. /A XIX. századi olasz melodráma/ Torino, 1977. R.E # Moore: The tenth Muse.A historical study of the opera libretto. London, 1971«; A szinház világtörténete, szerk. Hont Ferenc, Budapest, 1972. 1. kötet 4OO-403. 3. Takáts J.: A jezsuita iskoladráma /1581-1773/, Budapest, 1937. 2 kötet; Bayer J. : Pálos iskoladrámák a 18. évszázadból. Budapest, 1897.; Bayer J.: A magyar nemzeti játékszín története. Budapest, 1887.; Prónai A.: A piaristák színjátéka Pesten. Budapest, I906.; Isoz K.: Buda és Pest zenei művelődése 1686-tól 1873-ig. I. kötet, Budapest, 1926.; Major E.: A magyar énekes színpad. A magyar muzsika könyve. Budapest, 1936. 33-75. Zambra A.: Metastasio "poéta cesareo" és a magyar iskoladráma a XVIII. század második felében. Egyetemes Philologiai
