Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

sem szabad megfeledkeznünk, hogy a nagyobb szakmai biztonság és komolyság valamint a népi-polgári izlést tükröző színda­rabok kedvezően befolyásolták a születő magyar színjátszást. A német szinház érdeme az is, hogy segített eloszlatni azt a véleményt, miszerint a laikus szinház káros és erkölcstelen, a szinészek és énekesek pedig bohócok, rongyosok, kicsapon­gok és erkölcstelenek. Végül pedig sokat tett a német szin­ház mind az olasz melodráma /természetesen német nyelven/, mind a Singspiel terjesztésében és népszerűsítésében ott, a­hová nem jutottak el az olasz színtársulatok. Amig nem alapítottak állandó színházakat és társulatokat az arisztokrata és polgár mecénások, addig olasz és német színtársulatok mutattak csak be zenés előadásokat egy-egy alkalom fényének emelésére: például Pozsonyban 1768-ig csak ünnepélyes alkalmakkor, királyi és hercegi látogatáskor, a­risztokrata családok tagjainak születésekor vagy névnapján tartottak operaelőadást, amit - természetesen - az arisztok­rata családok finanszíroztak. Tudomásunk van arról, hogy 1740-től, Mária Terézia koronázásának évétől alkalmanként érkeztek Pozsonyba olasz társulatok, de nem ismerünk rész­leteket, mert az első pozsonyi újság, a Pressburger Zeitung csak 1764-ben indult. A Pozsonyban nyomtatott librettók a­lapján megállapíthatjuk, hogy bizonyára tartottak olasz nyel­vű operaelőadásokat is ^: 1741-ben mutatták be a Alessand­ro nelle Indie-t /Nagy Sándor Indiában / és a Derne trió t, a­mit 1760-ban újra kiadtak. Metastasio többi müvének kiadása viszont már Esterházy herceg szinházával áll kapcsolatban. Az Alessandro nelle Indie / A Nagy Sándor Indiában/ libret­tója már egy "új színházról" beszél, de 1780-ban Pozsony vá­rosa elrendeli egy új, a növekvő közönség igényeinek megfe­lelő szinház építését, amely Pozsonyban és környékén élő arisztokrata családokon kivül helyet biztosit a rendi ország­gyűlésen résztvevő nemeseknek, az egyre jelentősebb helyi polgárságnak és a városban állomásozó ezred tisztjei számá­ra is. Vizsgáljuk most meg a XVIII. századi magyarországi zenés

Next

/
Oldalképek
Tartalom