Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Enyedi Sándor: Magyar nyelvű Tragédia - előadás Bukarestben

Bukarestben már a XV. század óta éltek magyarok, az idő múlásával egyre növekvő létszámban. Az első magyar tannyelvű iskola 1815-ben jött létre. A mult század közepén a magyarok lélekszáma - becslések szerint - tizezer körül lehetett. A bukaresti magyarok ekkori életéről Koós Ferenc református pap emlékirata tudósit bennünket /

Életem és emlékeim

/. Koós 1855ben papként került Bukarestbe, ahol felekezeti tekintet nélkül hozzákezdett a magyarok művelődési életének megszervezéséhez. Létrehozta az első magyar dalegyletet, megalapította az első magyar kaszinót, a Hunniát, amelynek célja nemcsak a magyar nyelvű könyvek beszerzése volt, hanem a művelődési élet rendszeresítése is. Koós résztvett az első magyar bukaresti újság, a Bukaresti Magyar Közlöny szerkesztésében. A Hunniában bontakozott ki a magyar nyelvű műkedvelő mozgalom. Az első világháború befejezésével, Trianon után ugrásszerűen megnövekedett a Bukarestbe sodródott magyarok lélekszáma. 1930-ban számukat a korabeli becslések 110000 körül határozták meg. Egymás után két szinházi évadban, az 1924/25-ös és 1925/26-os évadban nagy sikerrel vendégszerepelt Bukarestben a Janovics Jenő igazgatásával működött kolozsvári magyar szinház. Bizonyára a nagy siker adta az ötletet egy magyar nyelvű állandó szinház létesítéséhez. A kezdeményezést Kovács Imre vállalta magára, aki még 1930-ban néhány pesti szinészt is Bukarestbe hivott. A bukaresti magyar nyelvű szinház azonban - a kedvezőtlen körülmények miatt - nem bizonyult életképes vállalkozásnak. A hivatásos szinjátszás kudarca után - a Koós Ferenc által kiépitett hagyományokat folytatva a műkedvelő szinjátszás utján élt tovább Bukarestben a magyar nyelvű "színház". Kórus, tánccsoport, olvasó egylet mellett a szinjátszó csoport munkája biztosította az állandó élő kapcsolatot az anyanyelvvel. 1934-ben egész Erdélyben megemlékeztek arról, hogy Kolozsváron nem sokkal, mindössze fél évvel a pesti bemutató után szinre vitték Az ember tragédiájá

t, amely a kritikus években is a küzdés szükségességét hirdette erdélyi nézőinek. Ezalkalómmal a kolozsvári magyar szinház - méltóan saját maga teremtette hagyományaihoz - parádés szereposztásban ujitotta fel Madách remekmüvét. Ádám szerepében a közelmúltban elhunyt Balázs Samu mutatkozott be, Éva Erényi Böske volt, Lucifer Forgács Sándor. Péter apostol Tóth Elek, de szerepelt az előadáson Tompa Sándor is /Gabriel arkangyal/. A kolozsvári repriz nagy sikere vihette rá a bukaresti magyar műkedvelőket, hogy a lehetetlent megkísértsék, és a bukaresti magyar nézők elé