Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Enyedi Sándor: Magyar nyelvű Tragédia - előadás Bukarestben

Bukarestben már a XV. század óta éltek magyarok, az idő múlásával egy­re növekvő létszámban. Az első magyar tannyelvű iskola 1815-ben jött lét­re. A mult század közepén a magyarok lélekszáma - becslések szerint - tiz­ezer körül lehetett. A bukaresti magyarok ekkori életéről Koós Ferenc re­formátus pap emlékirata tudósit bennünket / Életem és emlékeim /. Koós 1855­ben papként került Bukarestbe, ahol felekezeti tekintet nélkül hozzákez­dett a magyarok művelődési életének megszervezéséhez. Létrehozta az első magyar dalegyletet, megalapította az első magyar kaszinót, a Hunniát, amelynek célja nemcsak a magyar nyelvű könyvek beszerzése volt, hanem a művelődési élet rendszeresítése is. Koós résztvett az első magyar bukares­ti újság, a Bukaresti Magyar Közlöny szerkesztésében. A Hunniában bontako­zott ki a magyar nyelvű műkedvelő mozgalom. Az első világháború befejezésével, Trianon után ugrásszerűen megnöve­kedett a Bukarestbe sodródott magyarok lélekszáma. 1930-ban számukat a korabeli becslések 110000 körül határozták meg. Egymás után két szinházi évadban, az 1924/25-ös és 1925/26-os évadban nagy sikerrel vendégszerepelt Bukarestben a Janovics Jenő igazgatásával működött kolozsvári magyar szin­ház. Bizonyára a nagy siker adta az ötletet egy magyar nyelvű állandó szinház létesítéséhez. A kezdeményezést Kovács Imre vállalta magára, aki még 1930-ban néhány pesti szinészt is Bukarestbe hivott. A bukaresti ma­gyar nyelvű szinház azonban - a kedvezőtlen körülmények miatt - nem bi­zonyult életképes vállalkozásnak. A hivatásos szinjátszás kudarca után - a Koós Ferenc által kiépitett hagyományokat folytatva a műkedvelő szin­játszás utján élt tovább Bukarestben a magyar nyelvű "színház". Kórus, tánccsoport, olvasó egylet mellett a szinjátszó csoport munkája biztosí­totta az állandó élő kapcsolatot az anyanyelvvel. 1934-ben egész Erdélyben megemlékeztek arról, hogy Kolozsváron nem sokkal, mindössze fél évvel a pesti bemutató után szinre vitték Az ember tragédiájá t, amely a kritikus években is a küzdés szükségességét hirdette erdélyi nézőinek. Ezalkalómmal a kolozsvári magyar szinház - méltóan sa­ját maga teremtette hagyományaihoz - parádés szereposztásban ujitotta fel Madách remekmüvét. Ádám szerepében a közelmúltban elhunyt Balázs Samu mu­tatkozott be, Éva Erényi Böske volt, Lucifer Forgács Sándor. Péter apostol Tóth Elek, de szerepelt az előadáson Tompa Sándor is /Gabriel arkangyal/. A kolozsvári repriz nagy sikere vihette rá a bukaresti magyar műked­velőket, hogy a lehetetlent megkísértsék, és a bukaresti magyar nézők elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom