Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Sz. Suján Andrea: Az ember tragédiája Rakodczay Pál-féle vidéki előadásai (1887-1900)
el. Tanulságosak ezek a számok, ha a kimutatások költség-rovatát is megnézzük. Kimutatható, hogy ebben az időszakban legalábbis egy előadás költségei 10-25 Ft között mozogtak. /Szatmárban ehhez járult még a zenekar napi 20 Ft-os költsége./ Ebben bennefoglaltattak a következők: szinházbér, zenészek dija, szinlap, a pénztáros napidija, rendezői dij, a diszitők illetménye, kellékek és a kellékes bére, ügyelői dij, fodrász, világítás, a ruhatáros és a sugó dija. Az éppen műsorra tűzött darab műfajától, a rendelkezésre álló kellékektől, díszletektől, illetve azok esetleges hiányaitól függően változott a napi kiadás. Az ember tragédiája a költségesebb előadások közé számított. Pl. az 1900. III.25-i előadás 22.59 Ft napi kiadással járt zenekar nélkül. Nagyobb összeggel szerepelnek a kimutatásban a diszitők, a kellékek és a kellékesek, hiszen a diszletet is ki kellett javítani, pénzbe került a füstcsinálás /nyilván a falanszter jelenetben volt rá szükség/ és a szerepezés, azaz a szerepek kiirása is. Nem is szólva arról, - bár ennek a pénztári kimutatásokban nincs nyoma - hogy a szcenikai szempontból bonyolult előadáshoz szinpadtechnikus is kellett: csak alapos előkészületek mellett lehetett gyorsan, zökkenőmentesen megoldani a diszletelemek cseréjét. Hogy mennyire lényeges résztvevője volt az előadásnak Szerdahelyi István diszmester, azt jelzi az is, hogy a szinlap név szerint megemliti munkáját. A bevételek nagysága nem mindig tükrözi egyértelműen a látogatottságot. Pl. 1899. VI. 16-án mindössze 60.50 Ft volt a brutto bevétel Mezőtúron, de ez nem kevesebb, mint 216 nézőtől folyt be. A már hanyatló Rakodczay társulat utolsó nyolc Tragédia előadásának pénztári kimutatásaiból kiolvashatók a látogatottság legfontosabb adatai:
