Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Sz. Suján Andrea: Az ember tragédiája Rakodczay Pál-féle vidéki előadásai (1887-1900)
ször emiitik, hogy "a személyzet kicsisége sokszor zavarta az illúziót." A szcenirozás alapvető problémájaként tették szóvá azt, hogy tul szük a hely, kicsi a szinpad /amely többnyire a kaszinó, a szálloda nagytermében, netán szabadtéri szinen állt/ e sok aiszletet felvonultató, tömegjelenetekkel is dolgozó darabhoz. A díszletek aránytalanul nagyok és a sok átalakítás annyi időt vett igénybe, hogy egyizben az előadás 1/2 1223 kor ert véget. Rakodczaynak terjedelmes ruhatára volt, s nem egy kritikus vette észre azt a nagy anyagi áldozatot, amit a Tragédia szép, kor24 hü jelmezeinek a kiállitasa jelentett. A legsikerültebbnek több kritikus a francia forradalmi szint tartotta, de /az utolsó évad kivételével/ a Tragédi a-e 1 őadás egészében is sikeres volt - a kritikák szerint többnyire zsúfolt ház előtt ment. Az már más kérdés, hogy a "zsúfolt ház" egy kaszinó vagy szálloda nagytermében jelentett-e annyi nézőt, mint egy 6-700 férőhelyes kőszinházban. A siker viszonylagos, nehezen megfogható fogalmának megragadására némi segitséget nyújtanak a helyárakról a szinlapokon feltüntetett adatok is. 1891-ig rendes helyárakkal ment a darab, ami arra utal, hogy fokozott érdeklődés kisérte az előadásokat. Lőcsén 1891. januárjában, valamint Szombathelyen 1892.májusában, Baján 1893. márciusában mérsékelten felemelt helyárakkal játszották - ez utalhat a kirobbanó érdeklődésre, arra, hogy a város 25 közönsége először láthatta Madách müvet. 1894.májusában azonban, amikor egy éven belül másodszor járt a társulat Nagykanizsán, Rakodczay már csak félhely árakkal merte műsorra tűzni a darabot. 1899. nyarán és az azt követő téli évadban pedig tetemesen csökkenő érdeklődés mellett, szintén félhelyárakkal és félház előtt adta Nagyenyeden, Mátészalkán, Mezőtúron, Szatmárban. Ekkor persze már utolsó napjait élte a számban jócskán megcsappant társulat. 2 ^ A siker mértéke lemérhető a bevételek alakulásából is. A lőcsei 220.- Ft-os bruttó bevétel Rakodczay szerint az 1891-1892-es évad legnagyobb bevétele volt. Losoncon 1892. márciusában 120.- Ft-ot hozott tisztán. Ezek a számok önmagukban nem sokat mondanak, annál többet árulnak el, ha egykoruan összevetjük más előadások bevételeivel. Szombathelyen 1892.májusában a Lear király , csak 88.- Ft tiszta jövedelmet hozott, a 27 Tragédia 141.- Ft-ot - többet, mint Sardou Agglegények cimü vigjátéka. A Rakodczay-féle Tragédi ael őadásokkal jövedelmezőség tekintetében egy klasszikus darab sem vetekedhetett. Makón 1892.szeptemberében a III. Ric hard
