Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Sz. Suján Andrea: Az ember tragédiája Rakodczay Pál-féle vidéki előadásai (1887-1900)

ról induló disputában Paulay mellé állt ugyan és üdvözölte a Nemzeti Szinház vállalkozását. Elismerte azonban, hogy a drámai költemény a dramaturgia követelményeinek sokban nem tesz eleget, pl. Ádám és Éva nem igazi 10 jellemek, csak Madách "költői céljaira szolgáló példák." Rakodczay kritikájában /amely egyébként igényesen elemezte Nagy Imre és Jászai Mari játékát is/ a legfigyelemreméltóbbak a Lucifer szerepére és Gyenes László alakitására tett észrevételek: "Lucifer a dráma egyetlen cselekvő alakja. .. .Paulaytói eltérően vélem, hogy a szinpadon Lucifer van hivatva Összetartani a cselekmény egységét. Az egész cselekmény az ő küzdelme az ur ellen; ő a dráma tragikusa. Ha ez áll, világos, hogy Lucifer bár a legnehezebb, de a leghálásabb szerep az egész darabban. Ebben alkothatni legtöbb fantáziával és elvetendő egyik lapunk ama fonynyadt, nagyképűsködő mondása, hogy Ádám és Eva a legmegjátszhatóbb szeli rep, mig Lucifer a szinpadon képtelenség. Paulay, ki értekezésében sem 12 igen méltányolta Lucifert, a szinpadon is elhanyagolta. Máskülönben alig engedte volna, hogy Gyenes Luciferből Idestova körben szállingózó, 13 lármázó, operistamódra kacagó, mesebeli ördögöt alakitson." Rakodczay ekkori Lucifer felfogása sokban összecseng Szász Károly és részben Haraszti Gyula felfogásával, amennyiben Luciferben a szkepszis, a lázadó értelem és nem egyszerűen a gonosz megtestesülését vélte 14 , felfedezni. Hogy Rakodczay Lucifer-felfogasa továbbfejlődött az evek során annak irásos dokumentuma Morvay Győző Tanulmány az Ember tragédiá15 , jához cimü könyvéről irt recenziója. Itt már a szinész Rakodczay küszködik azzal a szinpadi problémával, hogyan lehet jól megvalósítani a Lucifer alakjában lévő kettősséget, azt tudniillik, hogy kétségtelen életigazságait is ördögi céljai szolgálatába állitja. Rakodczay Tragédiával kapcsolatos Írásainak jelentőségét nem az esztétikai elemzés eredetisége adja. Esztétikai értékítéletei ötvözik a kortárs irodalomkritika elemeit, igy Lucifert illetően Szász Károly, Haraszti Gyula és Alexander Bernát hatását feltételezhetjük. Dramaturgiai felfogása Paulay rendezéséhez képest azonban már sokban Hevesi Sándor felfogását előlegezve feltétlenül ujat hozott azzal, hogy észrevette Lucifer dramaturgiai kulcsszerepét. Nyilvánvaló, hogy Rakodczay Tragédia-előadásai ebben a Paulayétól teljesen eltérő felfogásban kerültek megrendezésre. Nem volt könnyű vállalkozás a Tragédia bemutatása már csak azért sem, mert a próbákra vajmi kevés idő jutott. Tudjuk pl., hogy az 1891. januári lőcsei előadást mindössze két próba előzte meg. Az előadások