Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Kelényi István: Paulay Tragédia - szcenáriuma
rep" elvét a körültekintő kiválasztások jól példázzák! /Ismét csak zárójelben: miként a Föld szellemét Egressy Ákos, a prágai szinben a császárt Szigeti József, s a londoni szinben "egy asszonyt" maga Sz.Prielle CorXIII nélia képviselte. * S az előző motivum kapcsán, az arkangyalokat meg"testesitő" szinésznők közül emlitsük a kedvelt Fáy Szerénát ismét, /mellé a Rákosi Jenő által "egy harmadik hölgy"-ként aposztrofált - később "tehetséges és kedves Csillag Teréz"-ként emlegetett/ - Rafaelt alakító "arkangyalt". Paulay jellemzőnek is vélhető tévesztését mutatja az, hogy a paradicsom kiüzetési jelenetében a szcenáriumban Rafael /Madáchnál "egy Cherub"/ szerepel. Valószínűleg előbb Csillag Terézre gondolhatott, majd eszébe jutott, hogy az angyal a lángpallossal csakis Mihály lehet, s ezért kihúzta, s ekként nyilvánvalóan a kedvelt Fáy Szeréna jelenik meg ismét /karddal/ az előadáson. Nem tanulság nélküliek a fenti rendezési-momentumok, a szcenárium szereposztási kavalkádjából következtetve sem! A rendezői látomás alakuásának pillanatait láthatjuk fel-feltündökleni egy-egy ötletben. Aligha lehet megállapitani ma már, még a tüzetes hirlapi "leirások" szimultán vzzsgálatával sem, mi maradt meg az előadáson a szcenáriumban fölvillantott Ötletekből. A legszebbeket mindenesetre megtartotta, s a közönség is gyönyörködhetett bennük. Hogy könnyen igy történhetett, azt a Tragédia /15/ és a Faust rokonság tudatosítása is valószínűsíti: Madách müvének "szinrehozatalára nézve nagy befolyást gyakorolt rám a 'Faust'-tal való összehasonlítás; természetesen csak a szinpadi előadás szempontjából" utal erre maga Paulay is, emiitettem cikkében a Fővárosi lapok 220. számában. Ezzel összefüggésben fejti ki, hogy arra a meggyőződésre jutott: a Tragédia "talán kisebb költői értéke mellett is egyöntetűbb, kerekebb, világosabb cselekményü, szerkezetére nézve is közelebb áll a dráma igényeihez emennél, ha t.i. Faust mind a két részét együtt tekintjük. ...Ennélfogva szinpadi előadásra az Ember tragédiája legalább is van olyan alkalmas, mint a Faust első része, és okvetlenül alkalmasabb mint a 2-ik része." Miután a teljest semmiképpen sem tartja előadhatónak pusztán terjedelmi okokból /4000 sor/, "ennyit lehetetlen 3-4 óra alatt - kivált annyi színváltozás mellett, elmondani. Arra, hogy két estére osszam be, nem is gondolhattam" - egyrészt mert korábban emliti, a Faustn ak is "az lenne a legjobb szinpadra alkalmazása, melyben a két rész egy este volna adható". Madách költeményének pedig "cselekményének nincs oly
