Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Kürtösi Katalin: Tragédia-előadások a szegedi Szabadtéri játékokon az 1930-as években

ményt, erre utal a Délmagyarország vezércikke is "Szabadtéri aggodalmak" cimmel /1934.5.30./. A helyi erők érdekeltségét a Szegedi Játékok Bará­tainak Társasága megalakításával igyekeztek fokozni. A Társaság számos ismert közéleti személyiséget nyert meg - a védnökök között volt József főherceg, Gömbös Gyula, Glattfelder Gyula megyéspüspök, diszelnök volt Kállay Miklós és Herczeg Ferenc. Az előadásokra augusztus elején került sor. Ez évben igen sok közis­mert politikus is megtekintette a Tragédia előadásokat - közöttük a nem sokkal korábban osztrák kancellárrá lett Schuschnigg /az ő kultuszminisz­tersége alatt játszotta a bécsi Burgtheater a Tragédiát /, Gömbös Gyula, Kánya Kálmán, Hóman Bálint. Az előadások ez alkalommal is igen nagy sikert arattak. Az előző évivel szemben most a mü látványos prezentálására fektettek hangsúlyt. Bánffy Miklós értelmezése megtartotta Hont Ferenc megoldását annyiban, hogy a darab Ádám álmainak vízióinak sorozata Lucifer rendezésében. Ehhez az akkor legmodernebbnek tekintett technikai és világitási eszközöket használ­ták fel. Nagy hatást váltott ki a tömegek filmekből megszokott hullámzása. Csortos Gyula alakitása döbbenetes volt, "... a szellem, az értelem, a fi­lozófia, a cinikus tagadás és a szkeptikus gondolkodás emberien egyszerű 15 Luciferje" jelent meg személyében a szinen. Az értékelések a mü szabadtérre való alkalmasságát már nem kérdője­lezték meg, sőt kiemelték, hogy a dráma bővelkedik kavargó, mozgalmas tö­megjelenetekben, látványos képekben, és igy "... mindenképp indokoltnak látszik szinpadi felszabadítása ... Bánffy a szegedi Dóm téren próbálta meg valóra váltani a Tragédia monumentális látványossági lehetőségeit. E tekintetben merész, helyenként tökéletes, s mindvégig érdekes kísérlete sikerült is." Legmegkapóbbnak a bizánci és a párizsi szint találták. Ugyanakkor arra is kitért a kortárs kritikus, hogy a mü nem egysiku - intim jeleneteket, lirai részeket is tartalmaz. Ezek megjelenítése a hatalmas szinpadon nem volt megoldott, a nagy méretek szinte elnyomták például a Kepler jelenet bensőséges liráját. "A részletszépségek meghitt­sége s lirai árnyalása ... áldozatul esik a monumentális érvényesülésnek, 17 a szinészi játék détail-értéke az összefogott tömegek nagyszerűségének." Az előadás értékeit csökkentette az a tény is, hogy a beszédtempó tagolt, de túlságosan lassú volt, továbbá a koreográfiai és zenei betétek is szám­talanszor megtorpan to tták az előadás menetét, igy végeredményben tul hosszú és igen kimerítő volt a négyórás előadás mindössze egy szünettel. A rende-

Next

/
Oldalképek
Tartalom