Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Mályuszné Császár Edit: Egy polgár, magasba ívelő pályán

dani. Darabokat kivonatolni is kár még, hiszen nem értenek a dramaturgiához. Ehelyett tanuljanak az első éves fiuk esztétikát, artikulált beszédet, táncot és vivast, "miután a szinésznél a plasztika egyik legnehezebb tanulmány." A második és harmadik évfolyamban helyén van az esztétika és a dramaturgia, de fölösleges a klasszikus szinészet-történelem és a mitológia, ezeket csak ajánlani kellene. Fontos volna azonban az alapos magyar történeti oktatás, valami kevés világtörténelemmel együtt. El kell kezdeni a nehezebb prózai szövegek, a versmondás tanítását, és az éneket, folytatni a táncot és a vi vast. A harmadik évfolyamnál megfelelő a részletes szinészetelmélet, történelem, szükséges az ének, a tánc és a vivás. Ezeket azonban már lehet ritkábban gyakoroltatni. Itt kívánatos könnyebb darabok betanulása, gyakorlati vizsgákra. Ajánlatos volna egy negyedik évfolyam is, csak a szinpadi gyakorlat megszerzéséhez, férfiak számára pedig egy ötödik év, "melyre csak az maradna, ki jó rendezővé akarja magát képeztetni. És erre igen nagy szükség volna, mert - valljuk meg az igazat - az egész magyar színészetnél alig van egy-két emberünk, ki a jó rendezéshez valamit ért". Mivel németül általában mindenki tud, a negyed- és ötödéveseket franciára és angolra kellene oktatni. A harmadik évfolyamban szoktassák önállóságra a növendékeket! Ne a tanár tanitsa tehát be a vizsgadarabokat, hanem az évzárás előtt két hónappal csak adarabot válassza ki számukra, a betanulást saját maguk intézzék el. A negyedik év vizsgája legyen a végszigorlat, ez után kapják meg diplomájukat. A harmadik és negyedik évfolyam vizsgaelőadásait az ötödévesek, a rendező jelöltek állítsák színpadra. Ilyen feltételek mellett bizonyára nem lesz ennyi hallgató, mint jelenleg, egy teljes szereposztás tán ki sem telik majd belőlük, de kisebb szerepeket az alsó évfolyamokkal is be lehet tölteni. Ennek az intézménynek a gyakorlati életre kell nevelnie, nehogy azt mondják majd /23/ mind Dawison: "Tiz év kellett rá, míg elfelejtem, a mit a conservatoriumban tanultam". A bírálat további része az operai tanszak képzésével foglalkozik annak megjegyzése után, hogy a jelenlegi 49 növendék közül nyolc sincs, aki valamit ér. .J^^ A Szini Tanoda 1866 nyarán elvesztette Egressyt, akinek ily módon már nem volt módja a következő évek számos rátermett növendékét képeznie.