Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között

Egybevetve Az ember tragédiája különböző diszletmegoldásait, szembe­tűnő, hogy mennyire jellemzőek a tárgyalt időszakban lezajlott szcenikai konc ep c i óvál t ásra. A Paulay-féle rendezés kulisszái a meiningeni naturalizmus kezdeti korszakának tipikus példái, amikor már nem a sablon díszletekkel dolgoz­nak, hanem igyekeznek a darab tartalmához, a szerzői utasításokhoz igazí­tani a képi megélevenitést is, a színhelyeket egyénileg, a történeti hű­séghez ragaszkodva kialakitani. Ez a szemlélet párosult az újdonságot je­lentő villanyvilágítással /és Paulay zsenialitásával!/, és sikerre vitte az addig bemutathatatlannak ítélt darabot. Elképzelhető, hogy a szűkös anyagi lehetőségek és a kis szinpad technikai korlátai inkább segítették - fegyelemre ösztönözve - a rendező munkáját, mint hátráltatták. Az 1892­es diszletek kulisszanaturalizmusa legalábbis ezt bizonyitja a mai szem­lélő számára. A látványos, nagy közönségsikert arató, szépen megfestett panorámikus Eszterházy-diszletek ugyanis feltehetően agyonnyomták a szin­padon szereplőket, sőt játékukat is elhomályosították. A Linhart-féle vázlatok a kulissza legrosszabb minőségű tipusai. Az 1905-ös felujitás a plasztikus diszlet naturalizmusára jellemző, hibái is elsősorban annak korlátait bizonyítják. Az Eszterházy /vagy másolatuk!/ diszletek 1908-ban már idejétmultak, de Hevesi nagyszerű rendezői koncepciója, az újfajta világítási effektusok és tömegmozgatás revelációként hatottak. Elsőnek Kűrthy fogalmazta meg képileg a Tragédia elvontságát, s csak sajnálhatjuk, hogy elképzelései papíron maradtak, mert expresszív- stilizált tervei nagy segítséget nyújthattak volna egy érdekes rendezés számára. JEGYZETEK 1./ Még az 1883-as nagysikerű bemutató kritikái is sokat foglalkoz­tak azzal, hogy egyáltalán szabad-e szinpadon bemutatni Madách költemé­nyét, nem sikkad-e el a gondolati tartalma. V.o. Németh Antal: Az ember tragédiája szinpadon. Bp.1933. Részletesen ismerteti az ellenvéleményeket. 24-28. 2.1 Hangsúlyozni kell, hogy az európai szinház megújulásáról van szó, hiszen a szinház fogalmában ma már az európain kívüli színjátszás is beletartozik. 3./ Dobozszinpad: a ma is legáltalánosabb szinházi megoldás. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom