Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
F. Dózsa Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között
szagban hires díszletektől." Hevesi legközelebb 1923-ban, Oláh Gusztáv segítségével vitte szinre a Tragédiát , s valószínűleg ez volt az az előadás, amely először tudta követni látványban is a darab elvont tartalmát. Kűrthy György tervei 1908- és 1923 között azonban még valami történt.Kűrthy György, egy épitészdiplomával rendelkező fiatal, tehetséges szinész Appia és Craig 69 nyomán 1912- es 1915 között elkészítette önmagának, a reális megvalósítás lehetősége nélkül a Tragédia díszletterveit, s ezeket többször is 70 , publikálta. Koncepcióját 1915-ben a Művészet-ben részletesen kifejtette: "Ez az abszolúte elvont, tehát stilizált /nem is a szinpad számára készült/ 'drámai költemény* abszolút stilizált keretet kivan meg. Nem képzelhető el a stilus fájdalmas megbolygatása nélkül reális fü, fa /nem is beszélek a festett almafáról lelógó igazi almáról/ de teljesen lehetetlennek tartom a meiningeni pedáns és kinos 'korhüség' alkalmazását is ott, ahol részint nem is lehetünk eléggé korhüek, mivel az illető kor csupán a fantáziánkban él /menyország, paradicsom, sziklás táj, Phalanster, ür stb./ vagy ösmereteink nem elégségesek a megérzékitéséhez; de sokkal fontosabb az, amiért nem is szabad a korhüséget szószerint követni. Ennek oka az imént emiitett elvontság, amely minden illuziókeltő produkció főfeltételéül a dolgok karakterét hangsúlyozó, különben pedig leegyszerűsített keretben találta meg az előadott mű legmegfelelőbb complementaír71 jét." 71 Szinpadépitésében Craig-et követte nagyléptékű, összefogott építészeti terekkel elvont formákkal. "Valami nagyvonalúságot, emberfölötti monumentalitást igyekeztem belevinni az összes képekbe. Egy hegy, óriási pálmafák, hatalmas lépcsőzetek, égignyuló várfal: mind az embert lenyűgöző méretekben: a természet és művészetalkotta tömegek, amelyek mellett és alatt az ember, mint elbizakodott parány, mint a természet lelkes, gőgös, büszke és silány koronája, amely uralkodik világrészeken, hogy egy pilla72 nat múlva egy legyecske halálra csipje." A történelmi korok helyszíneit csak egy-egy jellegzetes plasztikus elemmel jelezte. Ennek legkitűnőbb példája az athéni szin megoldása. Igy lehetséges az, hogy Kűrthy mintegy 30 évvel később készült tervei vannak a legközelebb a Zichy illusztrációkhoz, anélkül, hogy másolná azokat. 0 maga is elismerte Zichy nagyságát:
