Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Fried István: Adatok Kazinczy Ferenc színházi törekvéseihez

szinmüforditásokat /az itt nem tárgyalt töredékekkel, pl. Goethe Iphigéniá

.1 áriak vagy Schiller Don Carlos

ának magyar verseivel együtt/ a kor szinházi és irodalmi terepén. Feltehetőleg a nem szokványos szinpadi dikoió kérdése is fölmerül majd, kapcsolatban a nyelvújítással, Kazinczy nyelvi felfogásával. A bécsi élmények nem zárhatók ki e körből: személyes tapasztalat és meggyőződés, általános esztétikai és színházi elmélet /és gyakorlat/, valamint szorosabb értelemben vett irodalmi eszmény tényezőit kell számba vennünk, hogy az /immár nem csupán Kazinczyra vonatkozó és nem is feltétlenül Kazinczy-központu/ szinjáték-szinjátszás magyar fejlődésének kutatásában az eddigieknél még tisztábban láthassunk. JEGYZETEK 1. Bayer József: Kazinczy Ferencz Hamlet-forditása. Budapesti Szemle 1889. 58.k. 148.sz. 125-141.1 Xfői Shekespeare drámái hazánkban. Bp. 1909. I.k. 130-152. 2. /Bayer József/r.:

A "Lenni vagy nem lenni" monológ fordításának változata Kazinczy Ferenctől. Magyar Shakespeare-Tár 2, 1909. 71-73.* Ferenczi Zoltán: Kazinczy védelme a "Hány a harang" helyességéről. Uo. 9. 1916. 307-309.» Rexa Dezső: Kótsi a "Lenni vagy nem lenni" fordítója. Uo. 289-291., stb. 3# Váczy János: Kazinczy Ferenc élete és kora I

.k. Bp.l914# 4. Czeizel János :

Kazinczy Ferenc és a nemzeti színészet. Egyetemes Philológiai Közlöny 1906. 125-134. Dolgozata változatlan szöveggel:Uő: Ka zinczy Ferenc élete és működése. Bp.1930. 5. Kerényi Ferenc: A r

égi m

agyar színpadon. 1790-1849. Bp.1981. 31-36. Sajtó alatt lévő birálatunkban kitértünk Kazinczy Ferenc és a magyar játékszín gondolatkörére /Irodalomtörténet