Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Fried István: Adatok Kazinczy Ferenc színházi törekvéseihez

Rólunk azelid kezekkel tépi-le. Be méltó a

f leg buzgóbb kívánságra Meg-halni, f-J el-alunni! — El-alunni? Talán álmodni is? Itt, itt a» göts! Végezetül egy másik kéziratkötegben is föllelhető a monológ-töredék, innen közölte - hibásan - Abafi Lajos . Ez a változat lényegében, valóban jelentéktelen eltéréssel a följebb közölt forditásvariánsok tisztázata. Csak dicsérhetjük Kazinczy érzékét: a prózai szöveg a szinpadon nehezen mondható, tagoltsága ellenére is bonyolult, mig ez a jambikus változat nemcsak "költőibb", hanem szinpadszerübb is a prózai szövegnél. Már a prózai átdolgozás is tartalmazott a szinpad igényeinek megfelelő változtatásokat, ez a jambikus töredék /amelyet nyilván kísérletként kell számon tartanunk/ egyértelműen ilyen célzattal készült. Az 1790-es években megfigyélhetjük Kazinczy fordításainak ama jellegzetességeit, amelyek éppen a gyakorlati élethez, adott esetben az esztétikai szempontokon tul, a színpadi előadhatósághoz való közelítéssel jeleskednek. Kapcsolatba hozható ez Kazinczynak a magyar jakobinusok felé tett, nagyon határozott lépéseivel, a közre teendő hatás igényével. Talán az eddigieknél nagyobb súlyt kellene vetnünk arra a nem csupán bibliográfiailag regisztrálandó tényre, hogy az 1790-1795. közötti esztendők leginkább előnyben részesitett műfaja a szindarabforditás volt; a Hamlete

n kezdve Lessingen és Gessneren keresztül az esztétikailag kevésbé értékes, de a felvilágosodás eszmevilágát nem áttételesen, hanem nyiltan-didaktikusan kifejező La naászáig

, a ezinmüforditások sürü egymásutánban - ha részben kéziratban is - reprezentálják Kazinczy érdeklődésének irányát. A jambikus raonológtöredéket tartalmazó kézirat29 kötegben találtuk a Lanassza 1793. június 14 -i előadásának szinlapját, majd az október 3 -1 előadásét, továbbá a Testvérek c. Goethe-szinmü /szintén Kazinczy forditotta/ 1794. december 17 -i, 1795. február 25 -1 előadásának szinlapját, valamint még egy szinlapot: a Klavigo 1802. október