Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)
Kiss Eszter: Kommunikáció a drámában /Samuel Beckett drámáinak kommunikáció-elméleti megközelítése
Igy egyszerre megragadhatjuk a mii autonóm struktúráját, és az e struktúra révén megvalósulót de rajta túlmutató jelentést ls. Azzal együtt, hogy a szépirodalmi müvek kommunikatívak minden mü autonóm, nem puszta átszervezése a természetes nyelvnek, hanem uj minőséget jelent* Autonóm, mert a kommunikációs tartalom /közlemény/, amelyet a műalkotás hordoz, csak az adott struktúra révén valósulhat meg; a művészi gon dolat, a művész valóságképe műalkotásának struktúráján kívül nem képzelhető el* Tehát minden műalkotás egyszerre autonóm rendszer és kommunikációs jel. "Egy irodalmi alkotás esztétikai információját vagy a jelhordozó, a szövegstruktúra organizációjából kell kihámoznunk, vagy pedig a recepté ció-folyamat különös sajátságaiban kell keresnünk."^ Mi tehát az előbbi módszert követjük, figyelembevéve Ingarden és Jakobson útmutatásait, akik szerint a mü lényege csak annak autonóm struktúráját vizsgálva figyelhető meg. Pontosnak tartjuk Cervenka megállapítását is, hogy a mü autonóm és kommunikativ jelfunkciójának összefüggése a mü immanenciájában iárható fel. Elemzésünk kiindulópontjának Cervenka idézett tanulmányának egyik mondatát tekintjük: "Az irodalmi mü az emberi kommunikáció, az emberek közötti érintkezések jele."^ Itt vitázunk Olga Revzinával és Iszák Revzinnel, akik "Szemioti kai kisérlet Ionesco müveiben" c. tanulmányukban Ionesco darabjait olyan kísérletnek tekintik, mely a kommunikáció törvényeit ugy mutatja be, hogy eltorzítva ábrázolja azokat* /"Ioneaconál azért lehet felismerni a Normálkommunikáció Posztulátumait, mert ezeket megsérti." / Véleményünk szerint ez az indirekt módszer "sérti" Ionesco müveinek autonómiáját. Mi a drámákat autonómnak tekintve arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a bennük fellelhető un. "anormáli8 kommunikáció" tükrözi viasza egyedül azt a világot, mely helyett a mü jelként áll. Mint ilyet, e világ "normálkommunikációjának" tekint-
