Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/

JEGYZETEK I. 1. Vértessy Jenő: A magyar romantikus dráma.

Bp. 1913. 2. Lukács György: A modern dráma fejlődésének története. LGYÖM. Bp, 1978. rbv. : LGYÖ^/mdft. 3. Lukács Gy.ö.M. Bp. 1977. Ifjúkori müvek

; 1902-1918 /A továbbiakban LGYÖty'ifj.m./ "A nem tragikus dráma problémája", 519-523.1. "A románc esztétikája", 784-786.1. 4. LGYÖ^mdft. I.m. 433.1. - Hauptmann: Hanne lé

je 5. Vö.: id.mü. 433r471. 481. és a Tragédiár

ól 585. 1. 6. Uo. a Csongor és Tündé

ről I.m. 585.1. 7. Szerb Antal: A magyar újromantikus dráma. Bp, 1927* "Vörösmarty müve az első magyar mesedráma, Rákosiig az utolsó is". /16.1./ 8. Pór Anna: Balog István ós a 19. század elejének népies szinjátéka. Bp, 1974. 87.1. /B.I. Az aranyhajú Tündér Ilona c. műről beszéltünk, láds Pór.

i.m. 87-103.1./ ' Megtalálható OSZK Színháztörténeti Táréban: IV.Sz.T.2o.sz. /Sugókönyv/ Pór Anna i.m. 95.1. egyébként feltételezi, hogy "Vörösmarty láthatta B.I. színmüvét Keszthelyen"; V. előmintájának véli. 9. A felsorolásban a következő müvekre céloztunk: a. Nagy Ignác: Árgyrus királyfi. /Tüneményes életkép/ négy rámában Budán 1840./az Egyetem betűi/ b. Szigligeti Ede: Árgyil és Tündér Ilona, 1853. Néprege, dalokkal, zenével és táncokkal, 3 felv. OSZK Színházt. Tára MM 6153/1. Î N.Sz.A. 88. kézirat c. Jakab Ödön: Árgirus.M /Tündérmese négy énekben/. Bp. 1895. Lampel R. d. Ady E.-Balázs Béla: Tündér Ilona./Vó. Székely György tanulmányában: Ady és a szinház művészete : "Ady 1913. október 16-án elmegy a Marton Nándor-kiadóhoz, és ott Balázs Bélával együtt szerződést ir alá egy Tündér Ilona c. egész estét betöltő mesedrámára. /Sz.Gy.i.m* 230.1./ Székely György emliti, hogy a Pesti Szinpad nov. 16-i számában Bartók neve szerepel zeneszerzőként. A darab nem készült el, csak a Nem hagy

om abba c. vers keletkezését hozzá összefüggésbe ezzel Sz. Gy. Balázs Béla: 1909-es meséje, Mosolygó Tündér Ilona me-