Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak

A magyar állam ezredéves fennállását 1896-ban ünnepelte meg az ország* A millenáris dátum kiválasztása elméleti meg­állapodás eredményeképpen történt, hiszen a történettudósok mindössze annyit tudtak, hogy a honfoglalás valamikor 884 és 896 között zajlott le* 1 Pauler Gyula 1895-öt, Salamon Ferenc 1897-et javasolta, a rendezőbizottság elsősorban gazdasági megfontolások alapján 1896 mellett döntött. A történeti szak­irodalom a századvég politikai, társadalmi és gazdasági har­cai közepette "békés pillanatnak" nevezi a millenium évét. A május 1-től október 31-ig tartó ünnepség- és rendezvény­sorozat az egész országra kiterjedt, s már az előkészületek is többéves feladatot jelentettek a vérmegyék, mindenekelőtt azonban a főváros számára: a nagyarányú városrendezést, a köz­biztonsági és higiéniai előkészületeket. A leglátványosabb vállalkozás kétségtelenül a városligeti millenáris kiállitás volt, amellyel a "barbár kelet" először mutatkozott be a "mü­veit Európának". A kiállitás ipari és történeti jellegű volt egyszerre, mert nem csupán az ipar és mezőgazdaság akkori fejlettségi szint­jét, hanem az egyes ágazatok történeti kialakulását és fej­lődését is bemutatta. Helyet kaptak a bemutatón a művészetek, a történettudomány, a régészet és a néprajz is* A néprajzi fa­luban a legnagyobb békességben éltek egymás mellett az ország 3 különböző nemzetiségei. A kiállitás megrendezése mellett a főváros legjelentősebb középitkezéseit is ugy időzítették, hogy azok 1896-ra készül­jenek el. Az ünnepségsorozat pl. május 1-én kezdődött a Vig­szinház megnyitásával. Ekkor adták át az uj Műcsarnokot és az Iparművészeti Múzeum uj,önálló épületét. A dunaparti neo­gótikus országház uj otthont adott a parlamenti harcoknak. Uj otthont kapott a törvényhozás is: a Parlamenttel szemben felépült a Kúria neoreneszánsz épülete. A kiállításra igyek­vők földalattin utazhattak; a felszín alá süllyesztett vasút a századvég hatalmas ipari és kereskedelmi vívmányai között

Next

/
Oldalképek
Tartalom