Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

épen szándékosan van kivül téve a jelen socialis viszonyok és érdekek térmezején, s visszavezetve csupán a legegyszerűbb családi és nemi szerelmére: ugy fogják találni, hogy itt alig volt más nemű alakitás lehetséges a fantasticus rajzolatban, mint a minő van, s kénytelenek lesznek megvallani, hogy e mű, mint drámai költemény egye tien egy a maga nemében* A mi közönségünk nem igen fogja még most megérteni* Előadása pedig a legnehezebb feladatok egyike. Értem a tel jesen kielégitő előadást. Sajnos lenne ha a censura meg nem engedné, pedig ha észre 2 veszi a kutyát a kertben, - lehetetlen megengednie*" Egressy aggodalmai igazolódnak, a cenzúra átdolgoztatja a darabot. Az "átdolgozást" Czakó ugy végzi el, hogy az eredeti leg magyar személyneveket görögösre változtatja és a cselek3 ményt egy sosem volt Bizáncba helyezi át. A darabot a szinház 1846.július 17-én mutatja be. A szerep osztás ideális. Erastot Egressy Gábor, Leonát Hivatal Anikó alakitja. A bukás katasztrofális. A darabot összesen hétszer játsszák. A kortársak nem értik filozófiáját, a progresszió számára gyakorlattól elvonatkoztatott és idegen, a reakciós erők pedig kizárólag a vallásos nevelés birálatát hallják ki belőle. A szinészek képtelenek megoldani drámai feladatukat. Az egykorú kritikák tanúsága szerint Egressy előbb zsarnok atyát, majd szánalmas megtört aggastyánt alakit. A többiek pedig elsősorban hangeffektusokkal próbálják megoldani a szituációkat. Minden azt mutatja, hogy a szinészek nem értik meg a drámát. A bukáshoz hozzájárulnak a szegényes szinpadi kiállítás és azok a magánéleti konfliktusok is, amelyeket a szereplők felvisznek a színpadra. Mindezek következtében a nagyfokú szellemi koncentrációt igénylő darab előadása széthullik. A bukás kettétöri Czakó pályáját, később sohasem tud többé talpraállni.