Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

Kalmár és tengerész Az első alkotás, amellyel Czakó Zsigmond, mint iró bemutatkozik a pesti közönségnek a Nemzeti Szinház szinpadán, a Kalmár és tengerész cimü drámája. A darabot bemutatója előtt némi nemkívánatos propaganda előzi meg* Vahot lapja, a Pesti Divatlap hasábjain támadást intéz a pályakezdő, s a közönség előtt még teljepen ismeretlen iró ellen. Támadása azért is bántó, mert egy, feltételezései szerint, védtelen művész ellen irányul. Látszólag egy nemesebb ügy érdekében szólal fel, valójában irigység vezeti. A köztudottan színművészeti pálya perifériájáról érkező Czakóról egy hangos sajtóbotrány provokálásával "környezőit", éppenhogy felismert tehetségének első támogatóit, akarja leválasztani. A támadásra Czakó a Honderű 1844. október 26-i száméban igy felel Fényes és fény nélküli név cimü cikkében: "Tetszett a Pesti Divatlap szerkesztőjének lapjai 16-dik számában csekély nevemmel foglalatoskodni, azon tanácsot adván: 'súgnám meg környezőimnek, hogy elmeszüle

menyémet ne magasztalják olly nagyon, mert az illy kürtölt darabok ritkán kerülik el a balsors csapásit'; melly kegyes tanács szinte ugy hangzik, mintha elmeszüleményemet magam kürtöltetném. Köszönöm a magas tanácsot, azonban engedje szerkesztő ur megjegyeznem, hogy valamint tanácsa helyén kivüli, ugy az abból eredhető gyanú alaptalan. Érdeklett 'Kalmár és tengerész' cimü színmüvem ugyanis már télutó 16-án és igy majdnem kilenc hó előtt nyújtatván be a szinházigazgatósághoz a szerző neve nélkül /Czakó kiemelése - M.G./, az a birálóválasztmány előtt elhallgattatott /Czakó kiemelése - M.G./, sőt müvem a bir. vál. által egyhangúan elfogadtatván, nevem saját kívánatómra mindé mai napig nem közöltetett; e mellett előszöri adatása jutalomul kéretvén, azt, épen nevem fénynélkülisége miatt jövedelmet nem remélvén - megtagadtam. Én a n. szinház egyik kardalnoka vagyok, az igaz, - fény nélküli, s eddig