Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve
je halála - 1851 júniusa - után Kolozsváron él, alkalmi munkákból tartva fenn magát, egészen 1866 áprilisában bekövetkező haláláig. Piairól irott naplója a korai Czakó kutatás elsőrendű forrása. E naplót az utolsó róla szóló tudományos hiradás szerint a család levéltárában őrizték.^ Jelenleg forrásmüként hozzáférhetetlen, de az sem lehetetlen, hogy lap pang. A család folytatni kivánja a nemesi nevelés hagyományait, az idősebb fiút a szolgabirák utódjának szánják. Czakó Kolezs várott kezdi iskoláit, innen lép át a negyenyedi református kollégiumba. Különc, magábaforduló iskolásfiú, áe különcségei mögött már ott érlelődik a nagy tettekre vágyó ember. A dési otthon szellemi alapélményei kiegészülnek Enyeden, s itt válnak életreszóló szellemi meghatározókká. Pedig Czakóra elsősorban nem is a tanintézmény hat. Számára Enyed főként, mint lehetőség fontos. Itt kezd /itt kezdhet/ el szanszkritul tanulni, s itt olvassa eredetiben a Mahabharatá t. E tanulmányok hátterében nemcsak a diáktársak romantikus ihletésű Kelet-imádata áll. A kor nyelvtudománya szerint a szanszkrit minden élő nyelvek egyetemes ősnyelve, s e nyelvtanulási vágy mögött már ott sejthető a későbbi filozófus szellemi igénye az egyetemes ősforrások visszakeresésére. De inspirálhatja őt az enyedi kollégium KŐrösi Csornakultusza is. A nagy orientalista valaha enyedi diák volt, akinek a kor tudományos színvonalán álló tanára, a nagymüveit ségü Hegedűs Sámuel hívta fel figyelmét az orientalisztika je lentőségére, érvényes tudományos problémáira. Kőrösi Csorna 1807-ben maturált, egyfelől azonban Hegedűs Sámuellel később is a tanár-diák viszonyt immáron meghaladó emberi kapcsolatban maradt, másfelől személyesen többször visszalátogatott Enyedre, utolsó látogatásának dátuma 1819, - Czakó tanulmányai idején pedig már megszülettek első világraszóló tudományos eredményei. Személyének ekkor már kuLtusza van az egykori Alma Mater falai közt. Mindez egy tehetséges és érzékeny kamaszra nagy hatással lehetett. Czakó törekvései nem maradnak meg a puszta szellemi igény
