Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

"Ha agyonveritek egymást, az tévedés lesz /H. v. Kleist/ I. Czakó Zisgmond 1820 június 20-án született Désen, nagy multu székely középnemesi család sarjaként. Ősei az első foglalás jogán szerezték kiváltságaikat, s a XV. századtól kezdve aktiv szerepet játszottak a székelység történetében. A legelső ismert név Czakó Radul de Bereckfalva, aki 1426-ban székely ispén, s mint ilyen, Zsigmond királynál követ. Ebben a minőségében szabad jurisdictiót eszközöl ki Bérceknek. Egy másik Czakó 1487-ben kiküldött birok ént szerepel. II. János de Bereckfalva et Csikszentlélek a csiki vashámorok inspektora, 1506-ban résztvesz az agyagfalvi gyűlésen és primőrként irja alá az "agyagfalvi constitutiót". 6 állittatja, maga és gyermekei nevében, 1510-ben a hires csikszentléleki ol tárt. A Czakó család később is jelen van a kor közéletében: a család egyik tagját ott találjuk 1524-ben a székelyvásárhelyi gyűlésen, s l600-ban ugyancsak e család egyik tagja tölti be a csikszéki vicealkirélybiró tisztét is. A székely primeri lustrumok 1569-ből, 1614-ből, 1680-ból, 1681-ből, 1684-ből, 1685-ből és 1702-ből emlékeznek. A család ősága rövidesen szétágazik, egyes ágai különböző időkben, különböző előnevekkel kapnak nemességet és előjogokat: zsögödi előnévvel 1488-ban, aldobolyival 1569-ben, gelenceivel 1602-ben, gegesivel l606-han, szatmárival 1645-ben szentiványival 1648-ban. A család uj központi ága 1611-ben,